2024. szeptember 30., hétfő

Szent Gellért útján

Az egyházmegye védőszentjére emlékeztek Nagybecskereken

Szent Gellértre, a Nagybecskereki Egyházmegye védőszentjére emlékeztek kedden este a nagybecskereki székesegyházban bemutatott püspöki szentmisén. Szent Gellért Velencéből indult és a magyarság kereszténnyé válásának kezdetén vezérelte hozzánk Isten, hogy Imre herceg nevelőjeként, püspökként és vértanúként szolgálja Istent és a magyarság krisztusi hitre térítését. 

A szentmisét Szent Gellért vértanúságának napján (szeptember 24.) Roos Márton, nyugalmazott temesvári megyés püspök vezette.  

– Örömmel jöttem Nagybecskerekre, örülök ennek az összetartozásnak, és gondolom, hogy éppen Szent Gellért személye az, aki minden határokon túl összeköt bennünket. Mindenki közülünk ott áll, dolgozik, és örömmel, teljes odaadással kínlódik, ahová a Jóisten és a sorsa helyezte. Úgy, ahogy a Szózat is mondja: „Itt élned, halnod kell.” Ez a mi rendeltetésünk és hivatásunk. Mirko Štefković püspök úrnak a születésnapját is ünnepeltük. Gondolom, hogy ez egy jel a mennyből is, hogy éppen Szent Gellért fő ünnepén született, és felkészült erre a hivatásra. Ehhez kívánunk neki sok erőt, egészséget, munkakedvet. Örülünk, hogy a következő időkön át ő vezet bennünket. Hála a Jóistennek, hogy itt van – mondta Roos Márton.

Szent István akaratából Szent Gellért a Csanádi Egyházmegye első püspöke lett. Templomokat épített, papságot nevelt, majd vértanúhalált halt.

– Az egyházmegye védőszentjét szerettem volna ünnepelni a kedves hívekkel, püspöktestvérekkel. Nagyon örülök annak, hogy a papok is szép számban megjelentek, és közösen imádkoztunk. Mindenki számára – persze a főpásztor számára is – jó ez a közös lelki élmény, ebből is meríthetünk erőt, bátorságot, hogy a mai világban hirdessük az igét úgy, ahogyan Szent Gellért a saját idejében hirdette – mondta Mirko Štefković, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke.

Fabijan Svalina szerémségi megyés püspök szerint vészterhes időket élünk.

– Kötelességünk választ adni a kihívásokra – úgy, ahogyan Szent Gellért vértanú-püspök is tette. Ám ez a szenvedés nem véráldozat formájában nyilvánul meg. A mártíromság ma más formában mutatkozik meg. Leggyakrabban úgy, hogy minket, keresztényeket, Krisztus követőit, sokszor a közösségi hálókon szégyenoszlopra állítanak. Ez is egyfajta mártíromság, ami által minden keresztény hívőnek tanúbizonyságot kell tennie Jézus Krisztus mellett  – hangsúlyozta a szerémségi püspök. 

A Nagybecskereki Egyházmegye védőszentjének liturgikus ünnepén elsősorban a nagybecskereki és környékbeli hívek voltak jelen. 

– Sokszor a gondok vezetnek bennünket Istenhez és a szentekhez. A szentek azért vannak itt, hogy bennünket fölvezessenek, bemutassanak, okulást, példát mutassanak. Hát én is így vagyok – vallja Lébhaft József nagybecskereki hívő. 

Az esemény egybeesett Mirko Štefković, újonnan kinevezett nagybecskereki megyés püspök születése napjával, akit ebből az alkalomból külön köszöntött Német László belgrádi érsek, a bánáti papság és a hívőközösség.

Nyitókép: A szentmisét Roos Márton nyugalmazott püspök vezette (Fotó: Kecskés István)