Összefogással minden lehetséges

A közép-bánáti Tordán élők ereje a kitartásban és az összefogásban keresendő. A közösségben a legtöbben földműveléssel foglalkoznak, illetve a közeli városokban dolgoznak, Nagykikindán és Nagybecskereken, ahova az utóbbi időszakban a szervezett utaztatásukat is megoldják a vállalatok. A 2024-es év, Dobai Jánosnak, a tordai helyi közösség tanácselnökének értékelése szerint az előző évekhez hasonlóan alakult, s bár nagyobb beruházásba nem fogtak bele, mégis történtek olyan dolgok, amelyekről érdemes beszámolniuk.

– Tavaly a tartományi mezőgazdasági titkárság támogatásával, illetve a bégaszentgyörgyi önkormányzat közbenjárásával folytathattuk a határutak kiépítését a Basahíd felőli határrészünkön, majdnem egy kilométer hosszan, illetve tavasszal mintegy 30 helybeli gazda részvételével, gépezetei segítségével, illetve a helyi közösség támogatásával a teljes tordai határrészben rendeztük az utakat. Ez jelentős dolog a számunkra, hiszen a tavaszi és a nyári munkálatok zavartalan elvégzése érdekében – összefogással – minden határutat járhatóvá tettünk. Reményeink szerint ez az összefogás az idén is megvalósul, ugyanis ez mindannyiunk  érdeke. A másik dolog, amit meg kell említenem, hogy 2024-ben is folytatódott a civil szervezetek otthonának felújítása, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. A tavalyi munkálatokra másfél millió dináros támogatás érkezett, ebből rendbe hoztuk az úgynevezett nagytermet, a Motoros Klub helyiségét, valamint az Orgonavirág Hagyományápoló Szervezet helyiségét is részben. A felújítások az idén is folytatódnak, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. Az az elképzelésünk, hogy két szobát is kialakítunk majd az épületben, mert már többször is megtörtént, hogy egy-egy rendezvény ideje alatt a vadászotthon helyiségei kevésnek bizonyultak. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Fremond Árpádnak, az MNT elnökének, illetve dr. Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének, akik felismerték a projekt fontosságát – fogalmazott a tanácselnök.

A tordaiak tavaly sikeresen megszervezték a nagy múltú rendezvényeiket, télen a Tordai Művelődési Napokat, tavasszal a templombúcsút és a falunapot, szeptemberben pedig a Kukoricafesztivált, illetve sort kerítettek a kisebb rendezvényeikre is, mint a Szent István-szobor megkoszorúzása, a Szenteste nevű eseményükre, illetve az MNT-vel közösen megszervezték az aracsi emléknapot is, majd mikulás- és Télapócsomagot osztottak a gyermekeknek, de nagy gondot fordítanak arra is, hogy a testvértelepülésekkel is ápolják a kapcsolatokat. A tanácselnöktől beszélgetésünk során azt is megtudtuk, hogy a művelődési otthon nyílászáróinak a cseréje, amit a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatott, a múlt év végére befejeződött.

– Maga az épület negyvenéves, és amióta felépítették, nem végeztek rajta ekkora felújítást. Most még az úgynevezett szigetelőrészeket is megcsináljuk a nyílászárók körül, hogy minden tökéletes legyen – közölte Dobai, majd azzal folytatta, hogy az utóbbi időben egy újabb problémával szembesültek a kultúrotthonban, amit az idén önkormányzati támogatással szeretnének orvosolni.

– A könyvtárterem feletti részen a tető annyira beázik, hogy nem lehet használni a termet, és az eresz is nagyon rossz állapotban van. Ezt az ősszel jeleztünk az önkormányzat illetékeseinek, akik azt javasolták, hogy ne ideiglenes megoldásban gondolkodjunk, hanem cseréljük ki a teljes tetőszerkezetet és az ereszt is. Jelenleg az önkormányzat részéről folyamatban van a tervdokumentáció kidolgozása, és én abban bízom, hogy tavasszal sor kerül a tetőszerkezet és az eresz felújítására is, és amikor ez kész lesz, akkor a munkálatokat egy időre befejezzük a kultúrotthon körül, mert ezután az épület teljesen funkcionálissá válik – mondta Dobai.

Tordánál, az Udvarnok felőli kijáratnál sok problémát okoz az illegális szemétlerakóhely felszámolása is, de a helyi közösség reményei szerint tavasszal, együttműködve a községben tevékenykedő Ekos közvállalattal, ezt orvosolni fogják. A tanácselnök arról is beszélt, hogy tavaly az aszályos év következtében a központi kútban fogyni kezdett a víz, éppen ezért az idén szeretnének egy új központi kutat is fúrni, amit összekötnek majd a víztisztító berendezéssel is. 
– Remélem, hogy a tartományi mezőgazdasági titkárságnál megértésre találunk. A helyi önkormányzat magára vállalta a tervdokumentáció kidolgozását. Ez a másik fő beruházási tervünk, ugyanakkor szeretnénk folytatni a határutak kiépítését. Tervezzük még a járdák rendezését a központban, különösen a piactér körül, és szeretnénk egy kisebb parkolót is kialakítani, ezzel is csinosítva a központot. Odafigyelünk a középületeinkre, időnként meszeljük, tatarozzuk őket. Nagyon szeretnénk rendezni a civil szervezetek otthonának a környékét is, parkosítani, illetve egy állandó színpaddal ellátni, hogy olyan terület legyen, ahova az emberek nemcsak a rendezvények alkalmával látogatnak el, hanem akkor is, amikor kedvük és idejük engedi. Ugyanakkor folytatjuk a rendezvényeinket is. A visszajelzések alapján a tavalyi Kukoricafesztivál az elmúlt időszak leghangulatosabb és legsikeresebb rendezvényének bizonyult, de ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mindannyian összefogunk, közösen csináljuk, és én ezúttal is szeretném megköszönni mindazoknak, akik az elmúlt évben támogattak, segítettek bennünket, akár munkájukkal, akár pénzügyileg is, mert egy ilyen kis település, amelyen jelenleg 850-900-an élnek, csak ilyen módon tudja ezt megszervezni, és erre a településre mindig az volt a jellemző, hogy közösen összefogva csinálunk mindent. Hisz nekünk az az érdekünk, hogy ellátogassanak az emberek Tordára, hogy lássák azt, hogy ez a falu még  létezik, és én úgy gondolom, hogy ennek a településnek jövője is van. El kell mondani ehhez az adathoz azt is, hogy tavaly hét gyermek született, és sajnos harmincan hunytak el, de egyesek újból felfedezték Tordát, és sok kínai család vásárolt házat a faluban tavaly, amelyek ide is költöztek. Mintegy 14-15 családról tudunk, ami körülbelül 35-40 személyt jelent – zárta gondolatait Dobai János.