Közép-Bánát Vajdaság legnagyobb napraforgó-termesztő vidéke. A régióban az idén ezt a kultúrnövényt 41 ezer hektáron vetették el. Folyamatban van a cséplése, és az átlaghozam a várakozáson aluli: hektáronként három tonna körül mozog. A muzslyai réten még rosszabbak a kilátások.
– Harminc százalékát levágtuk a napraforgónak, és az első eredmények azt mutatják, hogy a hozam nem olyan lesz, mint amilyet vártunk. Tavasszal nagyon szépen mutatkozott, volt eső. Szépen fejlődött, de amikor bejöttek ezek a trópusi melegek, a napraforgó is megsínylette. Májusban, ittuk az áldomást rá, hogy majd lesz hektáronként három tonnán felüli termésünk, de most már bizonyos, hogy két és fél tonnán felüli termésnél magasabb, a gyenge minőségű muzslyai földeken nemigen lesz – mondta Palatinus Ervin muzslyai gazdálkodó.
Mikor gyengébb a termés, akkor az átvevők magasabb árral próbálják magukhoz csalogatni a termelőket. A gazda szerint azonban itt óvatosnak kell lenni. Mert a jelenlegi kilogrammonkénti 55–58 dináros ár nem elegendő, mivel Bánátban nem termett annyi napraforgó, amennyire számítottak. Ezért nem kell hinni minden ígéretnek, hanem inkább ki kell várni néhány napot és utána eldönteni, hogy eladják-e a terményt és kinek.
A gyenge napraforgótermés az étolaj árának a növekedését szokta magával vonni. A nyáron már volt egy áremelés és félő, hogy a feldolgozók nem elégednek meg a jelenlegi árral.
Közben a gazdák még nagyobb félelemmel várják a kukorica betakarítását, mivel itt várják a legnagyobb hozamcsökkenést.
– Itt mi a muzslyai határban a kukorica java részét, ötven százalékát, le is silóztuk. Nem volt rajta cső. Itt az volt a gond, mikor szükség volt a nedvességre, hogy megtörténjen a porzás, nem volt. Van szép szár, csak nincsen cső rajta. Úgyhogy a kukoricából még kevesebb lesz – mondta a gazda.
A muzslyai rét termőföldben szegény. Kizárólag gabonatermesztésből nem lehet megélni. Ezért sokan állattartással is foglalkoznak. Őket még inkább érinti majd a gyenge kukoricatermés. Ráadásul a szárazság miatt fűszénából sem volt elég az idén, még a Tisza körüli réteken sem. Nehéz lesz majd átvészelni a telet és nyilván lesznek olyanok, akik majd lemondanak a jószágtartásról. Pedig már egyébként sem maradtak sokan.
Fél évszázaddal ezelőtt Vajdaságban még nem okozott ekkora gondot a szárazság. A Duna–Tisza–Duna- csatornát pedig elsősorban a termőföld locsolása céljából építették ki. Ma sajnos csak kevesen használják ki ezt a lehetőséget. Évek óta mindenki a locsolás fontosságáról beszél, közben az állami támogatások minimálisak. Egyes gazdák készek lennének önerőből is beruházni. De előre szavatolt terményárak, stabil árpolitika nélkül senki sem vállalja a kockázatot.
