Szerdán este a nagykikindai Egység Művelődési Egyesület klubtermében előadásokat tartottak a magyar nyelv hete alkalmából.
A magyar nyelv hete 1967-ben Grétsy László és Lőrincze Lajos kezdeményezésére indult azzal a céllal, hogy emeljék a magyar nyelv értékét, tisztességét. Az idei, 57. alkalommal zajló rendezvénysorozat jelmondata: A nyelv nemzedékek kézfogása.
Dr. Zékány Krisztina, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője, docens, a filológiai tudományok kandidátusa, és a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont tudományos munkatársa Az anyanyelvű oktatás jövője a soknyelvű Kárpátalján címmel tartotta meg előadását. Mint elmondta, 2023 őszétől változások történnek az anyanyelvű oktatásban.
– Az oktatás nyelve a nemzetiségi iskolákban 2023-tól csak elsőtől negyedik osztályig lehet anyanyelvű. Ötödik osztálytól felfelé, egészen a középiskola végéig, minden évben húsz százalékkal csökken az anyanyelven tanítható tantárgyak száma, a középiskola végére pedig lényegében csak a magyar nyelv és irodalom nevű tantárgy marad meg anyanyelven – mondta dr. Zékány Krisztina.
Dr. Zékány Krisztina előadás közben (Vidács Hajnalka felvétele)
Az előadó arra is kitért, hogy Magyarország Kormányának köszönhetően Kárpátalján a magyar nyelvű óvodák száma elérte a nyolcvannégyet, és további kilenc ukrán–magyar óvoda is működik a megye területén. Az is kiderült, hogy mintegy száz olyan iskola működik a régióban, amelyekben magyar nyelven oktatnak. Működik két magyar állami gimnázium, és hat magyar líceum: négy református, egy római katolikus és egy görög katolikus. Kifejtette azt is, hogy a magyar nyelvű oktatás megmaradásáért megoldás lehet az is, hogyha Magyarország, illetve az egyházak átvállalják az egyházi intézmények fenntartását. Kiderült az is, hogy jelenleg két felsőfokú intézményben tanulhatnak magyar szakon az egyetemisták és a főiskolások, ez pedig az Ungvári Nemzeti Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
Dr. Pomozi Péter, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Finnugor Tanszékének egyetemi docense, és a Magyarságkutató Intézet Magyar
Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója A magyar nyelvű jövő esélyei a Kárpát-medencei magyar szórványokban címmel tartott előadást, amelyben felhívta a hallgatóság figyelmét az asszimiláció és a disszimiláció különbségeire és az utóbbi fogalom fontosságára.
– Míg az asszimiláció során nyelvet cserélünk, illetve feladjuk anyanyelvünket, aminek következtében eltűnik a magyar identitás, a magyar mint környezetnyelv, ezáltal pedig egy nyelvi-kulturális veszteség következik be, addig a disszimiláció során többnyelvűség jöhet létre, ami által megmarad a magyar identitás, megerősödik a magyar mint környezetnyelv fogalma, és nyelvi-kulturális többlet keletkezik – hangsúlyozta dr. Pomozi Péter.
Dr. Pomozi Péter előadása (Vidács Hajnalka felvétele)
Az előadó arra is kitért, hogy a nagyszülők is átörökíthetik a közösség nyelvi-kulturális hagyományait az unokáiknak mesék, dalok, mondókák, népi gyermekjátékok által. Mint hangsúlyozta, ez jelentené igazából a nemzedékek kézfogását.
Az előadóest megszervezésében kapcsolatteremtőként Viola Lujza nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő segített be.
Nyitókép: Az Egység klubterme megtelt érdeklődőkkel (Vidács Hajnalka felvétele)
