Több száz, frissen sült pékkifli

A múlt hétvégén a magyarcsernyei Hagyományápoló és Gasztronómiai Csoport már kora reggel befűtötte szabadtéri kemencéjét, és várta az általa szervezett 15. Kalácsfesztiválra a csapatok érkezését. Összesen tizenkét, Tóbáról, Muzslyáról, Tiszakálmánfalváról, Szajánból, Alekszandrovóról, Töröktopolyáról, Nagykikindáról, a romániai Ótelekről és a magyarországi Szarvasról érkezett csapat döntött úgy, megmutatja, hogy az általa készített pékkifli a legfinomabb, de a magyarcsernyei civil szervezetek is képviseltették magukat.

A versenyzőknek lehetőségük volt otthon készített, hagyományos, régies, magyaros kalácsokkal is megmérettetni magukat. Ezeket a tűzoltóotthon nagytermében állították ki, és szakavatott zsűri kóstolta, elemezte, bírálta mindegyiket. Az asztalok felállítása után a garázsban foghattak hozzá a pékkiflik dagasztásához, kelesztéséhez, nyújtásához, tekeréséhez, majd a 2007-ben felállított szabadtéri kemencében a sütéshez. A rendezvény versenyjellegű, de természetesen teret ad az ismerkedésre, barátkozásra és a szórakozásra is.

A Tóbai Női Szervezet tagjai már a kezdetek óta megjelennek ezen a megmérettetésen. Német Valéria mesélt arról, hogy számukra mit jelent egy-egy ilyen eseményen részt venni.
– Fontosnak tartom, hogy részt vegyünk az ilyen rendezvényeken, ugyanis régi ismerősökkel találkozhatunk, baráti kapcsolatokat ápolhatunk, fogásokat leshetünk el, valamint ötleteket és recepteket cserélhetünk az ilyen rendezvényeken. Ma egyszerű, hagyományos pékkiflit készítünk, töltelék nélkülit, az elődeinktől, nagyszüleinktől örökölt recept szerint – mesélte Valéria.

Korom Margit, a magyarcsernyei Női Szervezet tagja amellett, hogy megosztotta napilapunkkal az édesanyjától örökölt receptet, kiemelte, hogy a hagyományok megőrzése miatt tartják fontosnak, hogy részt vegyenek ezen a rendezvényen.
– Egyszerű, sima, sós pékkiflit készítünk, a receptet pedig még az édesanyámtól örököltem. Ma 8 dl tejjel dolgoztunk, ehhez én 1 evőkanál sót, 2 evőkanál cukrot, 1 tojást, 1 kávéscsészényi olajat, 1 tyúktojásnyi zsírt teszek. Az élesztő felfuttatásához a 8 dl tejből elveszek 2 dl-t, ebbe futtatom fel az élesztőt egy kávéskanálnyi cukorral. Vigyázni kell, hogy a tej ne legyen meleg, mert akkor az élesztő nem jön fel. A két folyós masszát egy nagy tálban elkeverem, majd annyi szitált lisztet teszek hozzá, amennyit felvesz. Fontos, hogy a tészta ne legyen túl lágy, de túl kemény sem. Amikor megkelt a tészta, gombócokat szaggatok belőle, és ha azok is kelnek picit, kinyújtom őket, majd feltekerem. Az unokáimnak is így készítem a pékkiflit, sőt a kakaós csigát is ez alapján a recept alapján – osztotta meg Margit.

Oláh Eszter, a muzslyai RÉMUSZ Hagyományápolók Egyesületének tagja egyesületük céljairól is beszélt.
– Most harmadik alkalommal jöttünk el Magyarcsernyére. Nekünk nagyon tetszik a hangulat, a fogadtatás és a versengés is. Szeretünk részt venni az ilyen rendezvényeken, mert hagyományápolókként szeretnénk megóvni, megőrizni a régmúltból ránk maradt recepteket, úgy a kelt, az édes, mint a sós kalácsokat, mert ahogy az idő múlik, jönnek az újabb, modernebb receptek, és félő, hogy feledésbe merülnek az igazi, régies, magyaros kalácsok. Klasszikus pékkiflit készítünk, régi recept alapján. Én így tanultam, és mind az öten ezt a receptet ismerjük, ez alapján készítjük. Mindannyian kivesszük részünket a munkából, van, aki szaggatja, van, aki nyújtja, és van, aki tekeri – mondta el Eszter.

A rendezvényen a magyarcsernyei Nyugdíjas Egyesület tagjai is képviseltették magukat. Deák István elnök elmondta, hogy ők az ismerkedés, a barátkozás érdekében vesznek részt a rendezvényen.
– A csapat hölgytagjai hagyományos pékkiflit készítenek, de lesz néhány szalámival és sajttal töltött is. Mi már tényleg idősek vagyunk, de fontosnak tartjuk azt, hogy megjelenjünk a faluban zajló rendezvényeken, mert ezeken beszélgethetünk, ápolhatjuk a régi barátságokat, és újak is születnek mindig – hangsúlyozta István.

Az évek múlásával a rendezvény nemzetközivé nőtte ki magát. Ennek bizonyítéka az, hogy a magyarországi Szarvasról és a romániai Ótelekről is érkeztek csapatok. Závoda Ferenc, a Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületének elnöke kiemelte, hogy számukra fontos az, hogy tartsák a kapcsolatot az anyaországon túli magyar hagyományápoló csoportokkal. A magyarcsernyei csoporttal tíz évvel ezelőtt kötöttek együttműködési megállapodást a hagyományőrzés területén, és azóta oda-vissza járnak egymás rendezvényeire.
– A Földön mintegy 15 millió magyar él szerteszét, Kanadától kezdve Tokión át Ausztráliáig, és itt vagyunk mi, a Kárpát-medencében élők, a vajdaságiak, az erdélyiek, a felvidékiek, a kárpátaljaiak, akikkel mi egyenként felvettük a kapcsolatot az elmúlt húsz évben. Mi úgy gondoljuk, hogy a magyar testvéreinkkel tartani kell a kapcsolatot, hiszen örülünk annak, hogy a határon túl van egy magyar népdalcsoport, egy magyar néptáncegyüttes, elhangzanak magyar szavak és versek, és nekünk kötelességünk, hogy ezt ápoljuk, és amennyire csak lehet, segítsük – hangsúlyozta Závoda Ferenc.

Az óteleki Kozma István, az Ótelek Magyarul Magyaroknak Egyesület elnöke elmondta, hogy ők kilenc éve tartják a kapcsolatot a magyarcsernyei egyesülettel, és mindig örömmel jönnek az itteni rendezvényekre, mert a helyiek vendégszeretete páratlan.
– A kilenc év alatt számos eseményünkre látogattak el a magyarcsernyeiek, nemcsak a hagyományápoló, hanem a kulturális és művelődési rendezvények aktív résztvevői is, amit mi úgy viszonzunk, hogy mi is megjelenünk az itteni eseményeken – újságolta Kozma István.

A vendégeket érkezéskor zsíros kenyérrel köszöntötték, ebédre pedig finom, hagyományos, igazi magyaros pörkölttel készültek. A késő délutánba nyúló rendezvény jó hangulatának felelőse az Ady Endre Művelődési Egyesület kultúrzenekara volt.

Az eredményhirdetést egy kisebb alkalmi műsor előzte meg, amelyen gyermek szavalók és az Ady Endre Művelődési Egyesület Pitypang tánccsoportja lépett fel somogyi táncokkal. Ami az eredményeket illeti, Guda Jánosné, a zsűri elnöke elmondta, hogy a kiállított kalácsoknál figyelembe vették a dekorációt, és azt is, hogy a kalácsok mennyire hagyományosak, mennyire magyarosak. Ebben a kategóriában az első helyezés az aleksandrovói Nőszervezeté, a második helyezés az Ótelek Magyarul Magyaroknak Egyesületé, a harmadik helyezés pedig a Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületé lett. A pékkiflik esetében vizsgálták, hogy mennyire feleltek meg a kategóriának a felkínált kalácsok, ugyanis sokan inkább a croissant irányába indultak. Aztán nézték a kalácsok alakját, kenését, szórását is, és az ízvilágot. Az első helyezést ebben a kategóriában a szajáni Nyugdíjas Egyesület érdemelte ki, másodikat a tiszakálmánfalvi Árvácska kézimunkacsoport, a harmadikat pedig a RÉMUSZ Hagyományápolók Egyesülete.

A rendezvény végén Szilágyi Sándor, a magyarcsernyei Hagyományápoló és Gasztronómiai Csoport elnöke sikeresnek értékelte az eseményt.
– Nagyon örülök annak, hogy ilyen sok csapat összejött, és hogy az óteleki és a szarvasi hagyományápolók is elfogadták a meghívásunkat. Ez erősíti az összetartozást, összekovácsol bennünket, és reményt ad. Habár egyesületünknek egyre kevesebb aktív tagja van, ugyanis sokan külföldre költöztek, de mi, akik itt maradtunk, kitartunk, és igyekszünk minden évben megszervezni ezt a rendezvényt. A vendégeknek, a résztvevőknek ma lehetőségük volt ismerkedni, barátkozni, és egy kicsit kimozdulni a hétköznapokból – fogalmazott az elnök.