Négy évig tartó, államilag ellenőrzött csődeljárás után tavaly év végén került dobra a nagyjából 1350 főt foglalkoztató PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát. Nem sokkal később a munkavállalók zömének fölmondtak az MK Group tulajdonává lett cégben, majd egy részüket később újra alkalmazták. A többség végkielégítés nélkül került utcára. A kombinát egykori dolgozói tiltakozásuk jeléül az utóbbi napokban rendszeresen összegyűltek a város központjában.
Legényi István 18 évig biztonsági őrként dolgozott a cégben, végkielégítést nem kapott, és a munkanélküli segélyre is több hónapot kell majd várnia.
– Azt szeretnénk, ha az állam segítene rajtunk, mert hozzám hasonlóan sokan vettünk fel bankhitelt a házunkra. Sok családban az egyedüli pénzkereső maradt most munka nélkül. Középiskolás a lányom, nem lehet 13-14 ezer dináros segélyből eltartani egy családot. Egyszeri segélyt, valamiféle végkielégítést remélünk az államtól – mondja.
Az őröket egyébként átvenné az őrszolgálattal megbízott új külsős cég, de István szerint az őrök nagy része nem akar ott dolgozni, keveslik a 20–22 ezer dináros fizetést.
Az utcára került dolgozók a közösségi hálón szervezték az összejöveteleket (Fotó: Fehér Rózsa)
A volt PIK-esek azt állítják, kétszer is csőbe húzták őket: egyszer akkor, amikor az első privatizáció idején rábírták őket a részvényeik eladására, másodszor tavaly májusban, amikor aláírattak velük egy szerződést, miszerint ők a tulajdonosváltásig a PIK alkalmazottai.
Dragomir Urošev 22 évet dolgozott itt le, és nagyon elkeseredett.
– Azt állítják, hogy azért kellett eladni a PIK-et, mert csődbe ment. Nem ez volt azonban a helyzet. Mi az utolsó napig eredményesen működtünk, aztán az egyik nap közölték velünk, hogy másnaptól nem dolgozhatunk. Amikor aláírtuk azokat a szerződéseket, azt állították: semmi sem fog változni, csak formális okok miatt kell csődöt jelenteni. Bennünket a szakszervezet, az önkormányzat és az állam is becsapott – mondja.
Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági kombinátját 2007-ben privatizálták, de 2011 óta ellenőrzött csődeljárás formájában ismét az állam bábáskodott felette. A privatizáció előtt a felelőtlen gazdálkodás, a magánosítás után a többi között a vállalat terhére felvett, de Đorđije Nicović tulajdonos egyéb cégeiben felhasznált hitelek és egyéb adósságok pecsételték meg a kombinát sorsát: először egy vissza nem fizetett hitel miatt a Fehér Hajó étterem került az Alfa Bank tulajdonába, majd a 85 és fél millió euróra becsült, 60 milliós tartozással rendelkező céget decemberben 45 és fél millióért megvette az MK Group. A tulajdonosváltás előtt a szakszervezetek több ízben is tárgyaltak a kormány képviselőivel, de az ígéreteknek csak egy része valósult meg. Aleksandar Pešić, a Függetlenség Szakszervezet volt vezetője így beszél erről:
– Három alapvető célunk volt. Az egyik az volt, hogy a PIK-et egészben, és ne egységenként adják el, vagy fogadják el az átszervezési tervünket. Kértük, hogy maradjanak meg a vállalat tevékenységi körei, valamint minél több munkahely. A kormány sokat segített, mégis csupán annyit értünk el, hogy a PIK-et csak egészben lehetett megvásárolni. A csődeljárási törvény szerint az új munkáltató jogok és kötelezettségek nélkül vette meg a céget, innentől a szakszervezetek tehetetlenek, és az állam se tehet sokat.
Az új tulajdonos nem köteles végkielégítést fizetni az elbocsátottaknak. Egy részüket ugyan újra alkalmazta, de csaknem hétszáz ember megélhetése bizonytalan lett. A kormány segítséget ígér a bajba jutottaknak. Mint azt Vuk Radojević polgármestertől megtudtuk: jelenleg olyan jogi megoldást keresnek, amellyel a község átvehetné a feleslegessé vált munkavállalók egy részét, nekik aztán a szerb kormány az óbecsei önkormányzaton keresztül végkielégítést fizetne. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy tavaly óta a korábbi 4800 hektár helyett már 8600 hektár állami földet bérelhet a kombinát, szerinte a kormány már ezzel is sokat tett a munkahelyek megőrzéséért.
Az idei évtől tehát 700 óbecsei PIK-es maradt egyik napról a másikra munka- és végkielégítés nélkül. Munkanélküli segélyt még nem folyósítanak nekik, sőt egy részüknek még egészségügyi könyvecskéjük sincs. Ők a múlt hét óta mindennap megjelennek a községháza előtt. Arra várnak, hogy végre valaki nekik is elmondja: szorult helyzetükben valóban számíthatnak-e a kormány segítségére.
