Egy hitében megroppant közösség élén

Óbecsén a belvárosi templomkertben vasárnap délelőtt imával és koszorúzással emlékeztek az 1944 októberében mártírhalált halt Petrányi Ferenc apátplébánosra. A Szűz Mária Mennybevétele templom udvarában 2012 októberében avatták fel Petrányi Ferenc emléktábláját, azóta a helyiek minden évben ezen a helyen róják le tiszteletüket. Ünnepi beszédet Kiss Igor, az óbecsei községi képviselő-testület elnöke mondott.

– Petrányi Ferenc mártírhalált halt apátplébános itt, Óbecsén az egyike azoknak a délvidéki egyházi személyeknek, papoknak, szerzeteseknek, akiknek 1944-ben azért kellett meghalniuk, mert pártatlanok voltak, azért kellett meghalniuk, mert hittek, és mert a közösségüknek igen meghatározó vezetői voltak. Petrányi Ferencet, mielőtt elvitték volna a partizánok, megkérdezték Péterrévén, hogy atyám, menjünk-e vagy maradjunk, és ő azt mondta, hogy ameddig egyetlen egy hívő is lesz, addig itt marad. Petrányi Ferencért és az összes többi mártírhalált halt papjainkért, áldozatainkért mindenáron itt kell maradnunk, és minden csepp vérük azt üzeni nekünk, hogy ezekből a történetekből megerősödve kell kijönnünk – fogalmazott Kiss Igor.

Petrányi Ferenc 1918-ban egy hitében megroppant közösség élére érkezett, amelyet 26 éven át szolgált. Az óbecsei mártítplébános 1944-ben a ma színházként működő Centrál Kávéház épületében lelte halálát. A megemlékezésen ft. Fuderer László mondott imát, majd megszentelte az emléktáblát.

– Petrányi Ferenc egy nagyon kiemelkedő személy volt. Magyarországi származású volt, és a Trianon után mégis itt maradt a leszakított területeken. Olyan plébánosként maradt meg, aki valahogy meg tudta békíteni az embereket egyrészt úgy, hogy el tudják fogadni a ránk kényszerített békeszerződést, másrészt pedig, hogy ki tudják alakítani a jó viszonyt a más nemzetekkel, mondhatni, az uralkodó nemzettel is. Ő ebben nagy szerepet játszott, állami kitüntetést is kapott a szerb királytól, amiért sikeresen küzdött a nemzetek közötti egyetértésért, békért. Ezért is volt sajnálatos és meglepő, hogy 1944-ben mégis a népellenségek közé sorolták, és ezért életét kellett áldoznia – mondta az óbecsei plébános.

A megemlékezés végén a plébánia, a helyi önkormányzat és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői elhelyezték a kegyelet virágait az emléktáblánál. A rendezvényt az Óbecsei Schola Cantorum Énekkar tette ünnepélyesebbé.