Az újrahasznosító központtá alakuló óbecsei szeméttelepen beruházásokkal csökkentik a költségeket.
Szerbiában 2017 és 2019 között több mint nyolcszázezer tonna műanyag hulladék keletkezett, ebből mindössze 14 ezer tonna, azaz csupán 2 százalék került újrahasznosításra. Mivel hazánkban a műanyag szelektív gyűjtésének nincs jól megszervezett rendszere, sok újrahasznosítható szemét illegális szeméttelepre, a földbe vagy a folyóba kerül – derül ki az Állami Számvevőszék (DRI) nemrég közzétett jelentéséből. Pedig ha újra feldolgoznák a környezetszennyező műanyagot, abból a gazdaság is profitálhatna.
A hulladékkezelésre vonatkozó szerbiai törvények javarészt összhangban állnak az Európai Unió rendelkezéseivel, de azok teljes körű alkalmazásának egyelőre nincsenek meg a megfelelő feltételei, a tervezett 26 regionális hulladékkezelő központból például ma még csak 10 működik az országban, és az önkormányzatoknak is mindössze a 43 százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot.
A Botrán újrahasznosító központot alakítanak ki (Fehér Rózsa felvétele)
Az Állami Számvevőszék több ajánlást is tett a Környezetvédelmi Minisztériumnak, a Környezetvédelmi Ügynökségnek, valamint a tartományi városrendezési és környezetvédelmi titkárságnak, ezek között szerepel a megfelelő törvények és tervek meghozatala, egy hatékony újrahasznosítási rendszer kialakítása és a zárt láncú termelésre való átállás. Gyakrabban kellene felügyelőségi ellenőrzéseket végezni, de fejleszteni kell a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét és a gyártók felelősségvállalását is.
Óbecse község területén a Tiszamente-Óbecse Kommunális Szolgáltató Kft. a múlt év utolsó hónapjaiban tett egy jelentős előrelépést a szelektív hulladékgyűjtés terén, amikortól a vizes, üdítős és sörös műanyag flakonok, az üveg, a karton, a papír és az alumínium mellett a polgárok a PET-csomagolóanyagokat – a tejes, joghurtos, olajos és mosóporos flakonokat – is beledobhatják a zöld nejlonzsákba, illetve a sárga konténerekbe. Óbecsén PET-palackból 6-7 tonna, papírból, kartonból 3 tonna, alumíniumból nagyjából 500 kg gyűlik össze havonta.
A becslések szerint a község területéről évente 20 ezer tonna szemetet szállítanak az óbecsei Botra szeméttelepre. Ha majd Nagykikindára kell vinni ezt a hulladékot, az akár évente félmillió euróba is belekerülhet. Az újrahasznosítható szemét szétválogatásával, préselésével, bálázásával azt szeretné elérni a vállalat, hogy a bezárás után a regionális hulladéklerakóra történő szállítás és tárolás minél kevesebbe kerüljön.
