Karácsony környékén mindannyian kicsit nagyobb figyelmet szentelünk a jótékonykodásnak, és a legtöbb család még ha csak egy cipősdoboz megtöltésével is, de igyekszik részt venni valamilyen akcióban. Vidékünkön számos civil szervezet foglalkozik a rászorulók megsegítésével. Egyik ilyen a szabadkai székhellyel működő szerbiai Kelet-Európa Misszió, amely keresztény alapokon immár tizenhárom éve tevékenykedik régiónkban. A szervezet tevékenységéről Varga Tiborral, a misszió képviselőjével beszélgettünk.
Hogyan alakult meg a Kelet-Európa Misszió szabadkai szervezete?
A Kelet-Európa Misszió 2010 óta foglalkozik a menekültekkel (Fotó: Gergely Árpád archív felvétele)
– A kiindulópont igazából az volt, hogy mi már a megalapítása előtt hasonló tevékenységet folytattunk. Már akkor éreztük annak szükségét, hogy rendszerezett formában folytassuk a rászorulók megsegítését. Viszont az alapításnak nem mi voltunk a kezdeményezői, hanem az anyaszervezetünk, a huszonöt éve működő magyarországi Kelet-Európa Misszió képviselői, akikkel már volt kapcsolatunk, mivel ők már akkor rendszeresen jöttek át Szerbiába különböző segélycsomagokkal. Bennük született meg az ötlet, hogy itt, Szabadkán kellene megszervezni, bejegyeztetni egy szervezetet, hogy rendszerezettebb módon működjék az egész. Nem titkoljuk azt, hogy a szervezetünk keresztény alapokon nyugszik. Egy olyan nonprofit szervezetről van szó, amely adományokból tartja fenn a tevékenységét. Munka van bőven. Jelenleg öten képezzük a szervezet legaktívabb magját, míg az önkénteseink száma 15, és mellettük alkalmi önkénteseink is vannak. A külföldi kapcsolatainknak köszönve amerikai, hollandiai, magyarországi önkénteseink is vannak, akik csoportosan jönnek hozzánk időnként és különböző aktivitások elvégzésében segédkeznek.
Milyen lehetőségeik vannak a segítségnyújtásra?
– A rászorulóknak többféle módon igyekszünk segíteni. Vannak olyan szabadkaiak, akik rendszeresen ellátogatnak az irodánkba. Igyekszünk személyesen is megismerkedni velük, úgyhogy ellátogatunk hozzájuk. Próbálunk egy prioritási listát felállítani. Sokszor előfordul, hogy munkát tudtunk számukra biztosítani vagy ajánlani. Ezek leggyakrabban magánházaknál lévő kisebb munkálatok, például építkezéseknél. Van egy listánk arról, hogy kinek milyen mestersége van vagy mihez ért, és ettől függően tudjuk őket ajánlani. Azután vannak írástudatlanok, akiknek dokumentumok kitöltésében, a papírügyek elintézésében segítünk. Emellett rendszeresen végzünk étel- és ruhaosztást is. Évek óta bevett gyakorlat, hogy másnapos kenyeret és pékárut vásárolunk fel, amit azután szétosztunk. Mondhatjuk, mi is ebből élünk, hisz ebből a péksüteményből a gyerekeinknek is jut. Mi is másnapos kenyeret eszünk. Próbálunk szerényen élni, megbecsülni azt, ami van.
A tevékenységük kiterjed a menekültekre is. Milyen tapasztalataik vannak e téren?
arga Tibor: Szervezetünk keresztény alapokon nyugszik (Fotó: Benedek Miklós)
– A menekültekkel körülbelül 2010 óta foglalkozunk. Már akkor jelen voltak Szabadkán, viszont csak 2015-től kaptak nagyobb figyelmet, a média is azóta foglalkozik velük gyakrabban. Mi már a kezdetektől úgy éreztük, hogy minden rászoruló ügyét a szívügyünknek tartjuk, és a menekültek is ebbe a kategóriába tartoznak, hisz egy részük rendívül rossz körülmények között él. Mára országos szinten törődnek velük, több befogadóközpontot is létesítettek, ahol pillanatnyilag is több ezer menekült van. Viszont a civil szervezeteknek továbbra is nagy szerepük van, hisz noha a többséget felöleli az állam gondoskodása, és más módon benne vannak a rendszerben, rajtuk kívül a mái napig sokan vannak azok is, akik különböző okok miatt nincsenek a rendszerben, vagy azért, mert kiestek belőle, vagy bizalmatlanok, vagy még csak rövid ideje vannak az országban, vagy mert olyan terveik vannak, hogy megpróbálnak illegálisan átjutni a határon. Minket ez nem érdekel, ez nem a mi szféránk, viszont az igen, hogyha látjuk, hogy valakik szükséget szenvednek, akkor segítsünk és megpróbáljunk könnyíteni a helyzetükön. Emberséges módon szeretnénk viszonyulni hozzájuk, hisz istenadta kötelességünk, hogy segítsünk a rászorulókon. Annak mérlegelése, hogy ők mennyire legálisak vagy illegálisak, mennyire teszik helyesen, amit tesznek, az nem a mi feladatunk, erre megvannak a külön szervek. Most, amikor jön a tél, a hideg idő, hatványozottan szükséges a segítségnyújtás. Próbáljuk velük felvenni a kapcsolatot, mindig valahol találkozunk, összefutunk velük, és segítünk, ahogy tudunk. Hetente egy-két alkalommal találkozunk velük, és élelmiszerrel, ruhaneművel, orvossággal segítünk nekik. Természetesen vannak más szervezetek, mint például az Orvosok Határok Nélkül, amellyel együtt tudunk működni.
Más szervezetekkel is együttműködnek?
– A Vöröskereszttel jó viszonyunk van. Amiben tudtunk, más szervezetekkel is együttműködünk. Arra is volt példa, hogy az egyik civil szervezet tőlünk függetlenül szervezett adománygyűjtést, és azután az adományokat elhozták nekünk. Mi nagyon meglepődtünk, hisz előzőleg be sem avattak bennünket. Ez azt jelenti, hogy megbíznak bennünk, tudják, hogy jó helyre juttatjuk el az adományokat. Jó viszonyt ápolunk a nagycsaládosok egyesületével is, amelyet igyekszünk bevonni a cipősdoboz-akciónkba, és a Palánta Gyermekmisszió bábelőadásait is elhozzuk a részükre. Ezzel a bábelőadással egyébként már tíz éve járjuk a környék intézményeit. A darabnak nagy sikere van, és minden évben új dolgokkal színesítjük. Az előadásnak megvan az erkölcsi tanulsága, és úgy van felépítve, hogy ezt mókás módon tudjuk átadni a gyerekeknek.
A karácsony a jótékonykodásról is szól. Önök tapasztalják ezt?
– Igen, ilyenkor karácsony táján több lehetőségünk van, hogy segítsünk a rászorulókon, mert ez hagyományosan egy olyan időszak, amikor a jótékonykodás sokkalta nagyobb teret kap. A téli időszakban a szükség is nagyobb. Egész évben dolgozunk, de télen igencsak nehezebb a helyzetünk, hisz sokszor tűzifát is igényelnek a rászorulók, amit igyekszünk valamilyen módon biztosítani a számukra.
