A tavalyi száraz évet követően jogos ijedtség lett úrrá a termelőkön, hisz úgy tűnt, a változó időjárás alapjaiban változtatja meg mezőgazdaságunkat. A változás folyamatos, olykor bizonyos növényi kultúrák termőterülete csökken, olykor megnövekszik, ám a földeket elnézve azt láthatjuk, hogy a termelők kitartóan végzik a feladatukat, és úgy tűnik, ezúttal az időjárás is a jobbik arcát mutatja. Mindezt Kiss Árpád, a Szabadkai Parasztegyesület elnöke is megerősítette, akitől azt is megtudtuk, hogy a termelők az idén eddig nem ütköztek nagyobb nehézségekbe.
– Az idei év egy kicsit más, és minden év tartogat meglepetéseket a termelőknek. Az évünk a szokásostól eltérő módon indult. Az őszi kalászosok jól indultak, a telet is jól átvészelték. Van, aki már korán, még januárban elkezdte a fejtrágyázást, de a legtöbben úgy gondolták, hogy ez azért korai. Februárban lehűlt az idő, amivel a műveletek menetrendje visszatért a normális kerékvágásba, és az járt jól, aki a hónap második felében végezte el a fejtárgyázást, mert az így hasznosult a legjobban. A szakértők a tavasz folyamán figyelmeztettek a gombabetegségek elleni védekezésre, ugyanis az időjárás, az enyhe és csapadékos március kedvezett ezek megjelenésének. Az áprilisi lehűlés elbizonytalanította a termelőket, viszont komolyabb negatív következménye nem lett a változatos időjárásnak. Ellenben a hónap végére megjelentek bizonyos kártevők. Ma már alacsony azon termelők száma, akik úgymond padlásról vetik a búzát, de náluk megfigyelhető, hogy kisebb hozammal, de nagyobb haszonnal termelnek, ugyanis az újabb hibrid fajtáknál jobban oda kell figyelni a tápanyag-utánpótlásra és a növényvédelemre, ami többletköltségekkel jár. Nem is beszélve arról, hogy vidékünkön a földek fekvése és a talaj fajtája annyira befolyásolja a termelési technológiát, hogy az egymástól 10–20 kilométerre lévő parcellákon is eltérő technológiát kell alkalmazni – mondta Kiss Árpád.
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy az őszi kalászosok jelenleg jó kondícióban vannak. Megelőző jelleggel az elmúlt napokban a rovarok elleni védekezést javasolták a szakemberek, és a gazdák jelenleg a májusi csapadékra várnak.
A kukorica az idén egy kicsit később került a földbe, és a kelése a legtöbb helyen rendben történt.
– Valamikor a termelők már április tizedike körül megkezdték a kukorica vetését, most azonban csak kevesen vállalkoztak erre, mivel a talaj hőmérséklete nem volt megfelelő. A többség megvárta szent György napját, április 24-ét, és akörül kezdte a vetést. Ugyanez vonatkozik a napraforgóra is. A talaj nedvességtartalma jó volt, így a földbe került magok rendben kikeltek. A korán elvetett kukoricában több helyen megjelent a barkó. A tavalyi száraz év következményei az idei évre is kihathatnak, akkor a kukoricásokban sok helyen megjelent az aflatoxin, aminek spórái most más növényfajok parcelláiban is megjelenhetnek – fogalmazott a mezőgazdasági egyesület vezetője.
A kukorica termőterülete a tavalyi rendkívül rossz termést hozó év után sem csökkent jelentős mértékben, ami azzal magyarázható, hogy az állattartásban folyamatosan nagy igény van a kukoricára. Ezen a téren elmondható, hogy a búza területe folyamatosan csökken, és helyét igen gyakran az olajrepce foglalja el, ami a virágzása idején a határ egyre nagyobb részét borítja sárgába.
– A repcék jónak néznek ki, egyelőre nem volt velük semmilyen gond. Néhány nappal ezelőtt kimentem megnézni a repcénket, és láttam, hogy rovarok vannak benne. A tanácsadók azt mondják, hogy aratásig ne is menjünk ki a parcellára, csak messziről nézzük, és már nem szabad növényvédelmet végeznünk. A repcét még a virágzás előtt szoktuk permetezni, hogy a virágzáskor ne okozzunk károkat a méhekben. Ez általában elegendő, és megvédi a termést, de ha egy szomszédos, vagy távolabb lévő parcellában nem védekeztek rendesen, akkor a kártevők könnyen átjuthatnak. Viszont a jelenlegi hűvös időjárás valamennyire lassítja a rovarok, lárvák fejlődését – nyilatkozta Kiss Árpád.
Nyitókép: A repce termőterülete folyamatosan növekszik (Benedek Miklós felvétele)
