Szabadka Város területén összesen 12 000 hektár állami föld van, amelyet azok bérelhetnek, akiknek itt bejegyzett gazdaságuk vannak, illetve a gazdaságuk egy bizonyos része, például egy farm, a közigazgatási határokon belül helyezkedik el. A tavaly januárban életbe lépett mezőgazdasági törvény értelmében az állami földek bérbeadásánál előnyt élveznek az állattartók és -tenyésztők. Ők hektáronkénti 200 euró ellenében bérelhetnek földet. A bérelhető földterület nagyságát ezen gazdaságok esetében az állatok száma határozza meg. A kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok csak a fennmaradt földterületekre pályázhatnak, ők nyilvános licitáción vesznek részt, és mint tudjuk, ilyen esetekben a bérleti díj a hektáronkénti 400–500 eurót is elérheti.
Szabadka Város idei évre vonatkozó mezőgazdasági programját már áprilisban meg kellett volna hozni, ám az állami földek bérbeadása körüli bonyodalmak miatt ez a program a mai napig nem született meg. Osztrogonác Simon, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasági kérdésekkel megbízott tagja lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy nagy a gyanú, hogy egyesek a törvényben lévő réseket kihasználva jogtalan módon igyekeznek megszerezni minél nagyobb földterület bérleti jogát.
Osztrogonác Simon (Fotó: Benedek Miklós)
– A mezőgazdasági törvény nem szabott felső határt arra vonatkozóan, hogy egy-egy gazdaság mekkora földterületet bérelhet, másrészt nem csak az adott pillanatban a farmon lévő állatokat ismeri el, hanem az ott az egész év folyamán megfordult jószágot. Ez utóbbi különösen a sertéstenyésztők esetében bír nagy jelentőséggel, hisz papíron nagyon sok állatot ki lehet mutatni. A törvényben lévő két rést felismerve, tavaly a bérbeadási pályázatunkra jelentkezett egy sertéstenyésztő, aki hiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy hány sertés fordult meg a gazdaságában, és mi kénytelenek voltunk neki 400 hektárnyi földet bérbe adni, holott nem járt volna neki 100 sem. Nem volt törvényes módunk ahhoz, hogy ezt a személyt kizárjuk. Ennek az lett a következménye, hogy az idén körülbelül harmincan jelentek meg ugyanilyen dokumentumokkal. Az idén összesen 250 állattenyésztő adta be a pályázatát. Ha elfogadnánk az imént említett harminc jelentkezőt, akkor a 12 000 hektárból több mint 6000-et nekik kellene bérbe adnunk. Ezzel sem a mezőgazdasági bizottság, sem a polgármester nem ért egyet, mivel e harminc jelentkező esetében zömmel nem létező, illetve csak papíron létező jószágról van szó. A problémánkkal az állami szervekhez fordultunk, elmondtuk, hogy az önkormányzat ilyen módon nem tudja meghozni az éves programot, és hogy útmutatást kérünk. Megkeresésünkre a mai napig nem érkezett válasz. A múlt hét folyamán a miniszter urat is tájékoztattuk a helyzetről – mondta Osztrogonác Simon.
Az állami földek bérbeadásakor nagy pénzösszegek forognak kockán. Mint azt a tanácsos kifejtette, ezek a személyek, akik jogtalanul igyekeznek kibérelni az állami földeket, nem is művelik meg azokat, hanem továbbadják őket akár 400 eurós bérleti díj ellenében, vagyis akár kétszáz eurót is kereshetnek egy-egy hektáron. Ezzel megkárosítják azokat a gazdákat, akiknek ténylegesen szükségük van a földre, hisz azon termelik meg az állataik takarmányát.
Osztrogonác szerint nem csak egy Szabadkára jellemző jelenségről van szó, hanem országszerte akad olyan személy, aki így szeretne bevételhez jutni. A hírek szerint van olyan ügyvédi iroda, amely bizonyos részesedésért cserébe hajlandó hivatalos dokumentumokat szerezni arról, hogy adott gazdaság a meglévőnél nagyobb mennyiségű jószággal rendelkezik. De „élelmes” meggazdagodni vágyók emellett is számos módon igyekeznek kijátszani a törvényt, illetve a benne található réseket.
A tanácsos elmondása szerint nagy rajtuk a nyomás, egyrészt az éves program meghozatalára vonatkozóan, másrészt a gazdák is várják a döntést, hisz ez fontos lenne a további tervezés szempontjából, viszont egyelőre nincs semmilyen törvényes keret arra, hogy kizárják a jogtalanul pályázókat.
Az egyik kézenfekvő megoldás egy független felügyelő bizottság létrehozása lenne, amelynek tagjai kilátogatnak a kérdéses gazdaságba, és a helyszínen ellenőrzik le a jószágállományt.
