A hetek óta tartó kánikula nemcsak az emberi szervezetet viseli meg, hanem a bennünket körülvevő természetben is nyomot hagy. Különösen igaz ez az állóvizeinkre, amelyek élővilágára is igen nagy hatással van a magas hőmérséklet, ugyanis a víz felmelegedésével például megnő bizonyos biokémiai reakciók sebessége. Állóvizeinkkel kapcsolatban sokszor hallhatunk halpusztulásról, ami a kánikulában elkerülhetetlen és természetes folyamatnak tekinthető.
A Palicsi- és a Ludasi-tó kezelője a Palics–Ludas Közvállalat. A tavak állapotára vonatkozó kérdéseinkre Lévai Anna, a Palics–Ludas biológusa válaszolt.
Mint azt Lévaitól megtudtuk, a hőmérséklet változása lényegesen megváltoztatja az oldott gázok koncentrációját a tavak vizében. A növekvő hőmérséklet az oldott oxigénkoncentráció csökkenését eredményezi, ami nyári időszakban különösen kritikus lehet, mert halpusztulást okozhat. Egyes halfajok érzékenyebbek a hőmérséklet-változásra, míg más fajok jobban viselik a hosszabb ideig tartó magas hőmérsékletet.
(Fotó: Gergely Árpád)
– A nyári időszakban a magas hőmérséklet és más abiotikus- és biotikus környezeti tényezők hatására előfordulhat, hogy megnő a zöld algák és a cianobaktériumok száma. Ettől a víz zöld színű és kásás állagú lehet. Hangsúlyoznánk, hogy ez egy elég összetett folyamat, amire nem kizárólag a hőmérséklet van hatással – fogalmazott Lévai Anna.
A nyári hónapokban általánosnak mondható jelenség, hogy a tavak, folyók vízszintje csökken. Viszont mind a Palicsi-tó, mind a Ludasi-tó vízszintje mesterségesen van szabályozva, ezért a természetes vízszintcsökkenés nem észlelhető.
Mint megtudtuk, a nyári hónapokban a Palics–Ludas Közvállalat feladatai közé tartozik többek között a part menti védősáv kezelése. A közvetlenül a tó partján folytatott gazdálkodás (egyes helyeken ez a távolság alig egy méter volt), beleértve a földek felszántását is, továbbá a nád hiánya a part erózióját és a tápanyagok tóba való beszivárgását okozza. Ez tovább rontja a víz állapotát, felgyorsítja az eutrofizációt és üledékkel való feltöltődését.
– A tavak kezelése alatt értendő az invazív fajok (özönfajok) kiirtása, mind mechanikai, mind kémiai irtással, természetesen megfelelő engedélyek birtokában. Fontos a megtisztított területek revitalizációja is; ezeket takarmánylucernával vetettünk be, amit a közvállalat állatállományának etetésére használunk. Szürkemarháink mind a Palicsi-tó, mind a Ludasi-tó partján részt vesznek az élőhely-revitalizációban, legeltetéssel is karbantartjuk a part menti területeket. Nádat csak a védősáv egyes részein vágunk a nyári időszakban. A nád a télre való felkészüléskor a tápanyagokat a felső részekből a gyöktörzsbe irányítja, így vészeli át a hideg évszakot. Amennyiben a feltöltődés előtt kerül sor a vágásra, a növény nem tud raktározni, és tavaszra elpusztul. A nádvágás szezonja ezért általában a tél végén van. Emellett egész nyáron (októberig) kutató táborok folynak a Ludasi-tó partján, ahol többek között a mocsáriteknős-állomány felmérése is folyamatban van, számuk alapján következtetni lehet az élőhely állapotára, csakúgy, mint a madarász-táborokban folytatott monitoring adatokból is – tudtuk meg a szakembertől.
A Palicsi-tó állapotával kapcsolatban megszólítottuk Bojan Šoralovot, a Szabadkai Zöldek civil szervezet elnökét is.
– A halpusztulással kapcsolatban el kell mondani, hogy nem jelent új problémát a tó esetében, de mindenféleképpen arra utal, hogy minél előbb el kell kezdeni a település szennyvízhálózatának kiépítését. Ugyanilyen fontos a tó körüli védősávok kialakítása, illetve a biomanipuláció. Utóbbi a tó halállományának legnagyobb hányadát kitevő kárász lehalászását jelenti, és ezt követően egy természetes egyensúlyt kell kialakítani. Minderre csak akkor kerülhet sor, ha a tóba tovább nem ömlik szennyvíz – fogalmazott Šoralov.
