Bunford Tivadar vállalkozó, a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai listavezetője 1999 óta a VMSZ tagja. Jelenleg a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke, valamint a Szerbiai Gazdasági Kamara igazgatóbizottságának a tagja. Az elmúlt évekre visszatekintve a szabadkai városfejlesztési elképzelésekről beszélgettünk a listavezetővel.
– A munkahelyteremtést tartom a legfontosabb megoldandó kérdésnek, a városban ez ügyben nem lett minden megtéve. Vállalkozóbarátabbá kellene tenni várost, és sokkal több külföldi és belföldi beruházót kellene idevonzani. Az itt dolgozó emberek itt költenék el fizetésüket, itt fizetnének adót. Ezért is van szükség arra, hogy ott legyünk a törvényhozásban mind a köztársasági, mind a tartományi parlamentben, mert úgy érzem, hogy a törvények nem egyenlő jogokat biztosítanak a külföldi és a hazai beruházóknak. A külföldi beruházó 99 évre kaphat ingyen telket, sőt az infrastruktúra is ingyenes számára, a hazai beruházóknak azonban mindet meg kell fizetnie. Nagyon fontosak az infrastrukturális beruházások is, meg kellene oldani a vízellátást, a szennyvízelvezetést és az úthálózatot is. A vajdasági magyarság szellemi fővárosa Szabadka, de a felsőfokú oktatás mellett oda kellene figyelni a középiskolai hálózatra is. Olyan középiskolai képzéseket is el kellene indítani, amelyre az iparnak, a gazdaságnak szüksége van. Nincsenek igazi mesterek, nincsenek kőművesek, ácsok, holott szükség van rájuk.
Hogyan vélekedik a turizmussal kapcsolatban?
– Azt mondják, hogy Szabadka az egyik leglátogatottabb város, de messze nem elég, mert a turisták csupán két napot tartózkodnak itt. Vissza kell állítani Palicsfürdő régi fényét, és olyan tartalmakat kellene biztosítanunk, amelyek 8-10 napra itt tartanák a turistákat. Ez számos új munkahelyet teremtene, sőt a mezőgazdasági vállalkozóknak is jót tenne, hiszen aki megkóstolja a mi ételeinket, borainkat, pálinkáinkat, az haza is vinne belőlük. Ezért létre kellene hozni egy minőséget biztosító szabadkai védjegyet. Fel kellene ölelnünk a családi gazdaságokat, Szerbiában ugyanis nem tudják legálisan eladni az általuk megtermelt felesleget. Természetesen ezzel nem szüntethetnénk meg a munkanélküliség problémáját, de jelentősen csökkenthetnénk azt. Rendbe kell tenni a Ludasi- és a Palicsi-tavat is. Palics egy olyan kincs, amilyennel kevés szerbiai város büszkélkedhet. Szabadka épített és szellemi öröksége nagyon gazdag, a dél-szerbiai turisták nem tudnak betelni vele. Kötelességünk megőrizni Szabadka történelmi magját. A XXI. századi építészeti technológiák ismeretében hiszem, hogy nincs olyan épület, amelyet nem lehetne megmenteni. Mindez igen felpezsdíthetné a várost, és lenne elegendő pénz az oktatásra, a kultúrára és a tájékoztatásra is.
Választások után melyek a következő lépések?
– A választások után el kell készíteni egy helyzetelemzést, és egy stratégia mentén kellene elvégezni a munkákat. Mindehhez reálisan kell hozzáállnunk, amit nem tudunk megvalósítani, azt a következő négy évbe kell megtenni, és nem szabad lehetetlent ígérni. Amit elbír a gazdaság, annyi beruházást kell vállalni, és arányosan szét kell osztani a város egész területén, hogy minden polgárnak jusson a fejlesztésből.
