Egy hét múlva, május 28-án tartják meg a Topolya melletti Zobnatica lóversenypályán a IV. Vajdasági Vágtát, amely egyúttal a szeptember 16-a és 18-a között Budapesten megrendezésre kerülő Nemzeti Vágta vajdasági előfutama is. A hagyománnyá vált és óriási érdeklődést övező eseményről Bunford Tivadarral, a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai szervezetének elnökével és a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatójával, a szervezőcsapat vezetőjével beszélgettünk.
Az elmúlt négy évben mennyit változott a Vajdasági Vágta?
– Ezt legjobban a zobnaticai lovaspálya állapota szimbolizálja. A szocializmusban évtizedekig jelentős lovasversenyeket tartottak ott, sőt az Osztrák–Magyar Monarchia ideje alatt, az 1700-as évek közepétől a lovassportok egyik fellegvárának számított Zobnatica, vagyis az akkori nevén Andrásnépe. Amikor négy évvel ezelőtt pályát kerestünk, akkor egy letargikus kép fogadott bennünket, leélt állapotban volt, a pályán kóró és különféle bokrok nőttek. Ekkor a helyiekkel, a tulajdonosokkal és Topolya önkormányzatával összefogtunk – a Háló és a Vajdasági Magyar Szövetség –, és rendbe tettük a pályát az adott versenyre. Azzal a céllal indítottuk útjára a Vajdasági Vágtát – egy beszélgetés alkalmával erre kért fel Lázár Vilmos többszörös világbajnok fogathajtó és a Magyar Lovasszövetség elnöke –, hogy a vajdasági magyarság is bekapcsolódjon az össznemzeti lovas programba, és fejlesszük fel a lovassportot, a lóhoz való hozzáállást, a lótartást Vajdaságban, hiszen ez az állat szervesen kötődik a nemzetünkhöz. Most, hogy egy másfél hónappal ezelőtt kimentünk Zobnaticára megnézni a pályákat, nagyon kellemes meglepetés ért bennünket. A pályák rendben voltak! A négy év alatt eljutottunk oda, hogy a pályák naprakészen fel vannak készítve a versenyre. Újdonság az is, hogy Vajdaság-szerte lovasműhelyek, istállók alakultak ki. Vajdaságban a lovasportot eddig az ügetősport képviselte leginkább, a vágta, a galopp nem igazán, a fogathajtás pedig alacsonyabb szinten. Ma viszont, ha ügetőversenyeket szerveznek, okvetlen része lesz neki vágtaverseny is, hiszen egyre többen vannak, akik vágtázni szeretnek Vajdaságban, és akiknek a galoppsporthoz megfelelő lovaik vannak, és szeretnék megmérettetni magukat. A sajtóban még nem lehet észrevenni, de a lovasberkekben kezdenek sztárok kialakulni. Ezek a személyek már több versenyen is részt vettek, néhányat megnyertek, a Vágtán is szerepelnek, és évről évre nagyobb megbecsülés övezi őket. A főzőversenyek és a falunapok elengedhetetlenen részévé vált a ló is. Régebben úgy kellett összevadászni, hogy legyen egy-két fogat vagy parasztkocsi, ma pedig megnőtt a kínálat, szinte minden faluban található már lovassportot kedvelő személy. Megnövekedett Vajdaságban a lovak száma is, tudomásom van róla, hogy vannak, akik elég jó tulajdonságokkal, génekkel rendelkező lovakat hoztak be külföldről. Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év alatt óriási lépést tettünk meg.
A Nemzeti Vágtához való csatlakozás és a lovassport népszerűsítése mellett milyen egyéb lehetőséget lát még a Vajdasági Vágtában?
– A közösségépítést! A Vajdasági Vágta egy óriási eseménnyé nőtte ki magát. Meg merem kockáztatni, hogy talán ez a legtömegesebb esemény, amelyen a vajdasági magyarok ugyanazon a napon szórakoznak, beszélgetnek, barátkoznak, kikapcsolódnak és ünnepelnek egyszerre. Mi a közösségépítés, ha nem ez? Az első évben 5-6 ezer látogatónk volt, a második évben pedig tízezer fölötti volt a létszám. Tavaly sajnos az időjárás közbeszólt, délelőtt szakadt az eső, így délutánra csak 5-6 ezer látogató gyűlt össze Zobnaticán. Az idén, ha az égiek is kegyesek lesznek hozzánk – biztos vagyok abban, hogy – rekordot fogunk dönteni. Ezenkívül nagyon jó szerepet játszanak a lovak a gyerekek nevelésében. Ezt saját tapasztalatból, családapaként is mondom. A mobiltelefon, a számítógép nagyon elvonja a gyerekek figyelmét, hiszen könnyű szórakozási lehetőséget jelent. A lovaglás és a fogathajtás ennek az ellentéte. A gyerekekben felelősségérzetet alakít ki a rábízott állat irányában, hiszen a lovat tisztán kell tartani, naponta meg kell etetni, itatni és mozgatni. Ezt nem lehet kampányszerűen csinálni, minden második héten, napon, vagy amikor az embernek kedve szottyan rá. Mindez jó hatással van a munkához való hozzáállásra, ugyanis a folyamatosságra szoktatja rá az embert.
A szervezés előkészülete során mi okozza legnagyobb fejtörést?
– Nagy fejtörés nincs. Az első egy-két évben nekünk, szervezőknek, Pál Károly barátomnak, Ronyec Mirjana asszonynak leginkább az okozott gondot, hogy kialakuljon a rutin, hogy hogyan szervezzük meg a vágtát.
Fotó: Molnár Edvárd
Nagyon sok dolgot a pénz mozgat, így nagyon fontos volt, hogy legyenek támogatóink. Hála istennek nagyon sok vállalkozó, cég állt mellénk. Ők is egy tiszta, becsületes és hiteles célnak tartják azt, hogy ha már hagyományteremtő szándékkal elkezdtük a Vajdasági Vágtát és ha a vajdasági magyar emberek számára olyan fontos eseménnyé nőtte ki rövid időn belül magát, mint a Szent István-napi ünnepség, a Durindó, a Gyöngyösbokréta vagy a Vajdasági Magyar Művelődési Játékok, akkor meg kell tartanunk! Azt vettem észre, hogy egyre többen építik bele a Vágtát az éves költségvetésükbe, és vannak, akik már januárban felkeresnek a kérdéssel, hogy megrendezzük-e az idén is. A támogatóink nélkül nagyon nehéz lenne megszervezni a Vágát, ezúton is nagyon köszönöm segítségüket! Az évek során összekovácsolódott a szervezőcsapat, valamint egyre több versenyzőnk és fellépőnk van. Első évben 17 versenyzőnk volt, az idén már 27-en mérettetik meg magukat, öt kishuszár is jelentkezett, és öt-hat lesz azon lovasok száma, akik a Nemzetközi Vágtán részt fognak venni. Ezenkívül a házigazda, a Zobnaticai Ménesbirtok is felismerte az esemény jelentőségét. Számára ez egy kiváló reklám és bevételi lehetőség. Nekünk, szervezőknek könnyű dolgunk van, hiszen egy karmesterhez hasonlóan csak össze kell hangolnunk a műsort, hogy minél érdekesebb és színesebb legyen.
Manapság egy ekkora tömeget megmozgató esemény nem lehet sikeres gasztronómia nélkül. Mit kóstolhatnak meg az idén a vendégek?
– A Vágta gasztronómiai részét a házigazdák biztosítják, hagyományos ételeket készítenek majd. A magyar és a szerb konyha olyan remekei találhatóak majd meg, mint a marhapörkölt, birkapörkölt, pljeszkavica, csevap és a különböző rostélyosok. Ezenkívül sör, üdítők és fagylalt is lesz az idén kellő mennyiségben és minőségben.
Most már negyedik éve, hogy megrendezésre kerül a Vágta. Milyen újdonságokat várhatnak a látogatók?
– Igyekszünk a jól bejárt utat követni, de figyelünk arra is, hogy unalmas sem legyen a program. Az előző évekhez csak apró elemeiben tér el majd a program. Most is délben kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, egy órakor indulnak az előfutamok, majd két óra után két fiatal vajdasági csikós tart bemutatót – első két évben Bugacpusztáról és a Hortobágyról érkeztek csikósok –, ezt követően pedig a kelebiai ménes díjlovaglói varázsolják majd a Zobnaticára a Monarchia, vagyis az egykori Bécs hangulatát. Három óra körül indul az első ügetőfutam, valamint újra megrendezzük a szinkron fogathajtóversenyt is. Megrendezésre kerül a csantavéri specialitás is, a kettős ügető futam, vagyis a páros fogathajtó futam, majd a négyes fogathajtók szinkronhajtó versenye jön, a kishuszárvágta, a Budapesti Nemzetközi Vágta előfutama, a Vajdasági Vágta döntője és végül a Budapesti Operettszínház művészeinek koncertje következik.
Csantavéri specialitás?
– Érdekes módon Csantavéren alakult ez a versenyszám. Voltak annak idején olyan kis négykerekű kocsik, amelyeket régi motorbiciklik – Tomos – kerekeivel szereltek fel, és ezekkel jártak ki a földekre kevés szénáért a gazdák. Ezek elé fogtak be két lovat és kezdtek el velük ügetni. E sportágnak Csantavér a fellegvára, csak ott művelik. Ez egy félelmetes sportág, a régi római harci szekerekhez tudnám hasonlítani, hiszen egy kis lélekvesztőt két 400–600 kilogrammos ló teljes erővel húz, akár óránkénti 60 kilométeres sebességet is elérve. A külföldi látogatók mindig elképedve nézik, hogy hogyan alakult ki Csantavéren a fogathajtás e sportága.
Eső esetén hogyan tartják meg a rendezvényt?
– Mint minden komoly versenyen itt is van egy esőnap, ami másnapra, vasárnapra esik, de remélem szombaton szép derűs napra számíthatunk majd. Egyébként Vajdaság több településéről is buszjáratokat indítunk a Vajdasági Vágtára, részletes információkért a VMSZ helyi szervezeteinél és a Vágta Facebook-oldalán lehet majd érdeklődni.
Vágtalista
Óbecsét Kállay Attila képviseli Kopra nevű lovával, Temerint Morvai Zoltán képviseli Felini nevű lovával, Zentát Becsei Árpád képviseli Csillag nevű lovával, Törökkanizsát Papp Géza képviseli Linda nevű lovával, Szajánt Bájity Dragan képviseli Fit nevű lovával, Péterrévét Gán Igor képviseli Cura nevű lovával, Csantavért Pesti Mártin képviseli Inqvizitor nevű lovával, Hertelendyfalvát Dér Róbert képviseli Vezér nevű lovával, Muzslyát Horák Róbert képviseli Havasi Gyopár nevű lovával, Pancsovát Majoros Ferenc képviseli Maggie Cristal nevű lovával, Kishegyest Cékus Árpád képviseli Gádzsó nevű lovával, Magyarkanizsát Kelemen István képviseli Titán V nevű lovával, Zobnaticát Davidovity Deján képviseli Leon nevű lovával, Topolyát Víg Dániel képviseli Liki nevű lovával, Szabadkát Tokity Dominik képviseli Lucky nevű lovával, Pacsért Szerbák Zsolt képviseli Csilla nevű lovával, Bácsfeketehegyet Szerbák Zoltán képviseli Lindy Star nevű lovával, Csókát Bera Róbert képviseli Pajtás nevű lovával, Királyhalmát Kósa Sándor képviseli Herceg nevű lovával, Bácskossuthfelvát Krisztánov Róbert képviseli Avita Safir nevű lovával, Adát Krajinovity Annamária képviseli Mir nevű lovával, Tornyost Homolya Tibor képviseli Jadran nevű lovával, Adorjánt Dudás József képviseli Csinibaba nevű lovával, Oromhegyest Ördög Alen képviseli Csillagvirág nevű lovával, Moholt Bajúsz Gábor képviseli Perun nevű lovával, Hódegyházát Kurfis Krisztina képviseli Ukrin nevű lovával, Székelykevét Bálint Denisz képviseli Betyár nevű lovával.
Kishuszárok
Bácsfeketehegyet Víg Barbara képviseli Seriff nevű pónijával, Óbecsét Balog Kornél Medena nevű pónijával, Topolyát Bauer Judit Szikra nevű pónijával, Temerint Erős Szilvia Manó nevű pónijával, Zentagunarast Januskó Szabina Dáma nevű pónijával.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
