A régió egyik kereskedelmi kuriózuma a szabadkai ócskapiac, amelyet hétvégenként sokszor megközelíteni is lehetetlen a sok látogató miatt, és miközben az emberek Szegedre például az ottani bevásárlóközpontok, plázák miatt utaznak, ahol akciósan vásárolhatnak, mondjuk, műszaki cikkeket, addig Szabadkára az ócskapiac miatt jönnek.
Az ócskapiac Szerbia legismertebb és legnagyobb árupiaca (Fotó: Molnár Edvárd)
A mindannyiunk által ócskapiacnak hívott, de egyébként Kisbajmoki Árupiacnak nevezett egység a Tržnica Részvénytársaság keretében működik, amelynek többségi tulajdonosa Szabadka városa, amelyre a szerbiai kormány 2012 májusában ruházta át a részvények 70 százalékát. A megmaradt 30 százalék kisrészvényesek tulajdonában van.
Mint azt Gordana Bogdanović, a Tržnica marketingmenedzsere elmondta, az ócskapiac mintegy 38 ezer négyzetméteren terül el, ahol 1900 különböző típusú forgalmat lebonyolító eladóhely van. Az ócskapiac mellett a vállalat keretében működik még az autópiac, a jószágpiac, a kisbajmoki zöldségpiac, a palicsi és a sándori zöldségpiac.
– Mindazok, akik hétvégenként Kisbajmok felé veszik az irányt, közlekedési torlódásra számíthatnak, minden a vevőktől és eladóktól nyüzsög, de ezen nem is kell meglepődni, hiszen ez a piaci központ egész Szerbiában a legnagyobb és legismertebb árupiac. A maga 1600 piaci asztalával, a több mint kétszáz üzletével és a zárt parkolójával a régió infrastrukturális szempontból legkiépítettebb piaca – mondja Bogdanović, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a piac egy újabb fellendülést él meg, elsősorban a Magyarországról ide érkező vevőknek köszönhetően. – 2014 szeptembere és novembere között rekordszámú látogatója volt a piacnak Magyarországról, de ez a trend az idén is folytatódott. A tavalyi évben a vevők 46 százaléka érkezett a határ másik oldaláról, a vállalatunk által az elmúlt hónapok során végzett felmérések szerint pedig az idén ez már elérte az 50 százalékot, de érkeznek vásárlók a boszniai Szerb Köztársaságból, Boszniából és Horvátországból is – tette hozzá.
A marketingmenedzser véleménye szerint ez elsősorban az alacsony áraknak és széles körű választéknak köszönhető.
– A szombat és a vasárnap az a két nap, amikor akár tízezer ember is megfordul a piacon. Elsősorban konfenkciót, sportruházatot és lábbeliket vásárolnak, emellett luxuscikkeket, kozmetikai termékeket, élelmiszert, de műszaki árut is – magyarázta Bogdanović.
A nagy forgalomra való tekintettel a Tržnica a piac infrastruktúrájának kiépítését is folytatja, így hamarosan rekonstruálják a kettes csarnokot, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak az élelmiszer-ipari termékek árusításának.
A piaci árusok, akikkel beszélgettünk, igazából megerősíteték a fenti adatokat. A magyarországi élelmiszer-ipari termékeket és higiéniai cikkeket árusító kereskedők elmondták, hétvégén tudják az igazi forgalmat lebonyolítani, a magyarországi vevők tömegeinek köszönhetően, de azért többségük hét közben is kinn van, olyankor azonban érezhetően kisebb a forgalom.
– Tíz éve veszítettem el a munkámat, azóta abból élek, amit itt megkeresek. Hetente általában egyszer megyek át Tompára áruért – mondja az egyik árus, aki szerint a magyarországi vasárnapi zárva tartás életbe lépése óta érezhetően megnőtt a piac hétvégi forgalma. – Sőt, nem csak a piacon vannak többen. Egyik szomszédom a Roda marketben dolgozik, miután a magyarországi látogatók itt befejezték a vásárlást, nagyon sokan oda is befordulnak, egyrészt sok mindent ott is olcsón megvehetnek, másrészt otthon zárva is vannak az üzletek, tehát, úgy gondolom, a magyarországi boltzárásból az itteni cégeknek is hasznuk van – meséli.
A magyarországi látogatók a ruházati cikkeket is előszeretettel vásárolják itt. Egy szegedi család elmondja, itt jó minőségű árut tudnak vásárolni, olcsón, ráadásul nem kínai.
– Már bejáródott helyeken vásárolunk. Van itt egy asztal, ahol nem a vacak kínai műanyag termékeket árulják, hanem jó minőségű, törökországi ruházatot. Kicsivel drágább, mint a kínai, de még mindig olcsóbb, mint nálunk a boltokban, és valóban minőségi – részletezik.
Sokan alábecsülik az ócskapiac gazdasági jelentőségét. Mindannyian tudjuk, hogy a háborús években és később is, a gazdasági válság miatt egyfajta „szociális szelep” volt, hiszen a munka nélkül maradt emberek közül sokan az itteni munkával biztosították megélhetésüket. Mára a bejegyzett eladók, piaci asztalok mind regisztrálva vannak, tevékenységüket legálisan végzik, ami azt jelenti, hogy a szabadkai munkaerő-piaci helyzet statisztikáját is javítják. Erről Milan Popović, az Önálló Szakszervezeti Szövetség szabadkai elnöke beszélt, aki szerint a piac ilyen tekintetben is fontos tényező.
– Az ócskapiacon legalább háromezer ember dolgozik bejegyezve, legálisan. Van 1600 piaci asztal, amelyek tulajdonosai azokat bejegyezték, és legalább egy vagy két dolgozója van a legtöbbnek, ez minimum háromezer bejelentett munkás. De ehhez kiszolgáló iparként kapcsolódik nagyszámú varroda a városban és környékén, amelyek szabadidőruhákat és más ruházati cikkeket gyártanak, amelyek a piaci asztalokra kerülnek – magyarázza.
Úgyhogy miközben más városokban a plázák, a csillogó bevásárlóközpontok vonzzák a látogatókat, addig Szabadkán a város szélén lévő piac nyüzsgése számít kuriózumnak. Egyes vélemények szerint abból tudhatjuk majd, hogy az ország gazdaságilag némileg talpra állt, hogy az embereknek lesz elegendő pénzük arra, hogy az ilyen típusú termékeket a városban, az üzletekben vásárolják meg. A jelen helyzetben azonban azt gondolom, Kisbajmokon még hosszú ideig megmarad a hétvégi nyüzsgés.
