Dvorácskó Szebasztián, népzenész:
– Humánus dolognak tartom, ha valaki felajánlja a szerveit. Persze amíg nekem szükségem van rájuk, addig nem tudom elképzelni, hogy kés alá feküdjek, halálom után viszont életet menthet az egyik szervem, és fel is iratkoztam szervdonornak. Jó lenne, ha erről mások is így gondolkodnának, bár nem tudom, mennyire nyitottak rá az emberek.
Losonc Ibolya, tervezőmérnök:
– Nem tudom, hogy lennék-e szervdonor, nem is gondolkodtam még ezen. Szerintem nálunk az emberek egyelőre nem túl nyitottak az ilyesmire, a szervadományozás nem is beszédtéma. Mintha tabu lenne, pedig tény, hogy életet is menthet. Nem hallottam az akcióról, amelynek során fel lehet iratkozni szervdonornak, de mindenképpen átgondolom még.
Faragó Helga, egyetemi hallgató:
– Abszolút támogatom a szervadományozást, és valószínűleg fel is iratkozom majd a donorok közé. Spanyolországban ez a dolog már nagyon jól működik, nálunk azonban van még mit tenni, az egészségügy még szinte gyerekcipőben jár. Szerbiának mindenképpen támogatnia, az orvosoknak pedig népszerűsítenie kellene a szervadományozást.