A kamara szakemberei szerint ki kellene dolgozni egy kedvező lakásépítési programot (Fotó: Molnár Edvárd)
A Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamarában tartott sajtótájékoztatón Slobodan Vojinović, a kamara elnöke beszámolt a Vajdasági Gazdasági Kamara igazgatóbizottsági ülésén megvitatott aktuális történésekről, a gazdálkodás feltételeiről és a válságkezelési módról, amit a Szerbiai Gazdasági Kamara javasolt. Kiemelte, az elmúlt egy évben a gazdasági termelés egyötödével esett vissza, így nem lenne szabad azt tovább terhelni.
– Szerbia gazdasága rossz helyzetben volt a világválság előtt is, most csak szembetűnőbb lett a gond. A közfogyasztást csökkenteni és ésszerűsíteni kell, mert a gazdaságból befolyó eszközökből a jelenlegi állapotot nem lehet fenntartani, emellett pedig növelni kell a termelést. Helyet kell adni a gazdasági kamaráknak a kormányban, hogy aktívan kivegyék részüket azoknak az intézkedéseknek, törvényeknek a javaslatában és meghozatalában, amelyek magára a gazdasági rendszerre, annak működésére vonatkoznak. Az államnak garanciát kell vállalnia saját vállalataiért, ha azok hitelt szeretnének felvenni és támogatnia kell a hazai gazdaságot a külföldi befektetőkkel szemben – mondta az elnök.
Felhívta a figyelmet a bíróságok lassú és hanyag munkájára, valamint a korrupció visszaszorításának fontosságára – főként a közbeszerzés területén, mely a hazai termelők kárára történik. Hangsúlyozta, hogy nem az adók és járulékok díjának emelése lenne a megoldás. Ehelyett szabályozni kellene a vámtarifákat. Példaként a gyógyszeripart hozta fel, ahol a gyógyszerekhez szükséges nyersanyagokra 18 százalékos áfát, míg a külföldről beszállított gyógyszerekre csupán nyolc százalékosat számítanak fel, így a hazai termékek jóval drágábbak is. A kamara szerint az építőiparban nagy húzóerő van, annak ellenére, hogy a válság igen érzékenyen érintette ezt az ágazatot. Szerintük a kereslet növelése érdekében az áfát tizennyolc százalékról nyolcra kellene csökkenteni, illetve ugyanígy csökkenteni az illetékeket, továbbá ki kellene dolgozni egy lakásépítési programot olcsóbb feltételekkel. Emellett arra is szükség lenne, hogy mielőbb tisztázzák a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak vagyon-és tulajdonjogait.
Ivan Vojnić Tunić, a kamara titkára beszámolt a Szerbia Plato-projektumról, melyet az év elején indítottak útjára és 2010 végén fejeződik be.
– A Plato-projektum egy nagy európai hálózat, melybe országunk három régiója, a szabadkai, a požarevaci és a pancsovai régió kapcsolódott Költségeit a flamand kormány állja. A projektum keretében a szerbiai vállalatokat, illetve vezetőiket bekapcsolják egy képzésbe, melynek során egymás között tapasztalatot cserélhetnek és szakemberektől tanulhatnak. Kiválasztottuk azt a húsz kis- és középvállalatot, amelyek részt vesznek ebben, és azt a két nagyvállalatot is, amelyeknek képviselői előadásokat tartanak és átadják tapasztalataikat. Hogy Belgium miért pont Szerbiát választotta? A válasz egyszerű: a szerbiai gazdaságon keresztül jó alkalmunk nyílik a külföldi tőke befektetésére, de ehhez meg kell teremteni a feltételeket, ami a Platón keresztül valósul meg.
A két éves projektum végén nemcsak a régiókon belüli üzleti kapcsolatok javulnak, hanem a vállalatok bekapcsolódnak a Plato-hálózatba is, amelynek tizenhét ország a tagja. Emellett hamarosan egy másik projektum is indul, melyet Horvátországgal közösen valósítanak meg. Ez úgyszintén azt a célt szolgálja, hogy cégeink minél könnyebben, gyorsabban kapcsolódjanak be az európai gazdasági folyamatokba.
