Város a kultúra, a gazdaság és a politika mezsgyéjén címmel tartottak pénteken szemináriumot a szabadkai városházán. A kétnapos rendezvény nyitónapján spanyolországi, szlovéniai, ausztriai, romániai, magyarországi és hazai szakemberek tartottak előadást a szakmai összejövetelen, amelynek szervezője a magyarországi Teleki László Alapítvány, társszervezői pedig a szabadkai önkormányzat és a Mosolyogj Szabadkára! civil szervezet. A rendezvényt a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap mellett a nemzetközi szecessziós városok hálózata is támogatta.
Viktorija Aladžić, a szabadkai Építőmérnöki Kar professzora, a Save Subotica polgári tömörülés egyik alapítója elmondta, hogy legutoljára 2011-ben szerveztek ehhez hasonló konferenciát, ám akkor csupán a szakemberek számára.
– Mivel az elmúlt két évben a polgárok többször is felkerestek különféle városrendezési kérdésekkel, a szervezőkkel úgy döntöttünk, hogy az idei konferenciát a polgárok számára tartjuk meg, és megpróbálunk választ adni minden korábban elhangzott kérdésre. A szeminárium célja, hogy polgárokat megismertessük az olyan európai városok pozitív példáival, amelyek a szabadkaihoz hasonló problémákkal küszködtek – mondta Viktorija Aladžić.
Deák Ildikó, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap képviseletében elmondta, hogy egy-egy rossz döntéssel javíthatatlan károkat lehet okozni egy város életében.
– Amerikában nagyon sok olyan történelmi jelentőségű épületet bontottak le, amelyeket ma nagyon sajnálnak. Ezért tartjuk nagyon fontosnak az ilyen történelmi jelentőségű szecessziós épületek védelmét – mondta Deák Ildikó.
A szakember megjegyezte, hogy két évvel ezelőtt egy Szabadkán megtartott konferencián nyilatkozatot fogadtak el, amelyben szükségét látták egy civil szervezet létrejöttének. Kiemelte, hogy a nyilatkozatnak megfelelően meg is alakult a Save Subotica polgári tömörülés, amely az utóbbi időben jelentős munkát végzett.
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke bemutatta az alapítványt, amely a Kárpát-medence épített örökségének kutatásával, fejlesztésével és felújításával foglalkozik.
– Ennek keretében szerveztük meg azt a szemináriumot, amelyik Szabadka városrendezési tervével kapcsolatosan próbálta ráirányítani a figyelmet a hibákra és a hibás folyamatokra – mondta az alapítvány elnöke.
Szavai szerint a Kárpát-medence épített öröksége közös öröksége az itt élő etnikumoknak, így azok megőrzése is közös feladat. Örömét fejezte ki, hogy Szabadkán egy olyan multietnikumú mozgalom alakult ki, amelyben magyarok, horvátok és szerbek egyaránt részt vesznek.
A szemináriumot Modest Dulić Szabadka polgármestere nyitotta meg. Kiemelte, hogy Szabadka mai arculatát különféle nemzetek szerbek, magyarok, bunyevácok, horvátok kultúrája és munkája alkotta meg.
– A szecesszió nemcsak kulturális kincse Szabadkának, hanem turisztikai lehetősége is a városnak. Ezért olyan kultúrpolitikát kellene megalkotnunk, amely azt a kulturális és építészeti örökségünket helyezi előtérbe, amiről Szabadka ma felismerhető – mondta a polgármester.
A szeminárium keretében Szabadka önkormányzatának illetékesei tanácskozást tartottak a szecessziós városok hálózatának alelnökével, Lluis Bosh Pascuallal, aki egyben Barcelona Városképi Intézetének főosztályvezetője is.
