Hosszú idő után hóeséssel, és persze pezsgővel meg vidámsággal búcsúztatták az óévet a szabadkaiak. Ezen a különleges éjszakán mindenki felvette legszebb vagy legalábbis legkényelmesebb ruháját, attól függően, hol töltötte az éjszakát. A kávéházakban, éttermekben a hölgyek divatbemutatóba illően, szebbnél szebb estélyi ruhákban jelentek meg, csillogó frizurákkal és kiegészítőkkel.
Az urak sem maradtak el mögöttük, hiszen számukra is fontos ilyenkor az elegancia. Vidámsággal, mulatozással telt az éjszaka, hiszen abból, ami volt, csak a szépre és a jóra kell emlékezni.
A házibulikon pedig nem maradtak el a tréfás fejfedők, a sípok és a különböző bolondos elemek sem.
Volt, aki otthon, szűk családi körben várta az új esztendőt. És akadtak bőven, akik a térre jöttek volna, ha a város szervezett volna valami kis mulatságot. Így többen a közeli településekre utaztak, hogy megtekintsék a tűzijátékot, sült kolbászt és forralt bort fogyasszanak. Még a hóesés sem térítette el az ünneplőket a tervüktől. Mások pedig külföldön, valamelyik nagyvárosban várták meg az éjfélt.
A helyszín, a zenei ízlés és a pénztárca lehetősége változott, de a menü szinte mindenhol hasonló volt, ugyanis a szilveszteri hagyományok, de a babonák is bizony meghatározzák ezt a különös éjszakát. A hiedelmek szerint a lencse, a bab vagy más apró szemes étel fogyasztása szerencsét, pénzt hoz, így köretként főként ezek kerülnek az asztalra. A húsok közül pedig a malac a legkedveltebb, ugyanis az előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre.
Az, aki az új évben mindenképpen be szeretné biztosítani magát szerencséből, a nyugati kultúrák babonái szerint piros alsóneműt húz. A hosszú készülődés után pedig, ha minden kész arra, hogy a szerencsét megmarkoljuk, már csak az újévi fogadalmak maradnak hátra.
Visszaszámolás után, éjfélkor pedig mindenki együtt kiáltott a nagyvilágban ezúttal is: Boldog új évet!, majd durrogtak a pezsgők, szállt a konfetti és a színes szalagok. Ezután pedig a vidámság hajnalokig tartott. Hiszen a mondás is úgy tartja, hogy amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő.
Ezúttal sem maradt el a petárdák durrogása vagy a fegyverek hangja, és kisebb-nagyobb tűzijátékokat is lehetett látni magánudvarokból, mégis úgy tűnik, megtanultuk (tanuljuk) a mértékletességet, hiszen a korábbi évekhez képest csupán az új évet köszöntjük hangosan, ezt is persze a babonák miatt, ugyanis így kergetjük el a gonosz szellemeket.
Fotó: www.subotica.info
