Ötvenöt éves a Szabadegyetem

A szabadkai Szabadegyetem nemrég ünnepelte fennállásának ötvenötödik évfordulóját. A több mint fél évszázada működő intézmény az évek során az aktuális politikai és társadalmi rendszertől függően változott, fejlődött és kategóriájában mára Szerbiában és a környező európai országokban egyaránt a vezető intézmények közé tartozik, s a jövőre nézve is igyekszik minél inkább igazodni a változó társadalmi berendezkedéshez.

Blažo Perović, a Szabadegyetem igazgatója avatott be az intézmény történelmi fejlődésébe. A szocializmus idején a politika az oktatásra és a kultúrára fektette a legnagyobb hangsúlyt, és tömeges képzéssel akarták visszaszorítani a szegénységet és megteremteni az egyenlőséget, így tehát az oktatás rendkívül fontos szerephez jutott. Ebből a célból alapították meg 1953-ban az akkor még Munkásegyetem nevet viselő társadalmi intézményt, mely egészen a nyolcvanas évek végéig nagyjából ezt az irányvonalat követve működött. A szocializmus bukásával új fejezet kezdődött az emberek és az egyetem életében is, és ezt a tíz évet az egyik legtermékenyebb időszakként emlegetik. Az új követelményekhez igazodva teljes mértékben átalakította és kibővítette programját, modernizálódott, nyitott lett a különféle nemzetközi együttműködésre, elszakadt a politikától és az oktatási rendszertől, és intézményből társadalmi vállalattá alakult át, nagyobb önállóságot nyerve ezzel. Előtérbe került a civilek képzése, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a kultúrára. Útjára indították a Palicsi Európai Filmfesztivált és a Gyermekszínházak Nemzetközi Fesztiválját, megkezdték az organikus élelmiszerek népszerűsítését, létrehozták a Helyi Demokrácia Ügynökségét, a Kis- és Középvállalatok Ügynökségét, a Terra's Egyesületet, a Multikulturalizmus Központját és más szervezeteket. Talán ennek a váltásnak köszönhetően sok hasonló funkciójú intézménnyel szemben sikerült fennmaradniuk és gazdaságilag is megerősödniük.

Az ezredforduló politikai és társadalmi változásaival együtt az egyetem is párhuzamosan változott és fejlődött. Egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a kultúrára, a szakosított képzésekre, a környezetvédelemre, a hazai és európai projektekre. Újabb programstruktúrát dolgoztak ki és együttműködve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal, folyamatos át-és továbbképzéseket illetve képzéseket szerveztek.

Állami vállalatként, a Szabadegyetemre is magánosítás várt, de sikerült megegyezni a várossal és a kormánnyal, hogy erre ne kerüljön sor, és bár önálló jogi személyként működik, tulajdonképpen Szabadkához és a tartományhoz tartozik.

Mint minden oktatással és képzéssel foglalkozó intézményt, úgy a Szabadegyetemet is érinti a térség elöregedése. Ha nincs, aki tanuljon, nincs is szükség ilyen intézményekre. A múlt évben érezhetően visszaesett a jelentkezők száma, mindössze ezerötszázan jelentkeztek a képzésekre, főként idegennyelv-, informatikai- vagy szépségápolási tanfolyamra, míg három évvel ezelőtt kétezernél is többen. A Nemzeti Foglalkoztatásügyi Szolgálat ekkor négyszáz pályázatot írt ki átképzésre, tavaly már csak százan voltak, akik részt vettek az egyetem képzésein, a szolgálat által.

– A világban uralkodó válság itt is érezteti hatását, hiszen egyre bizonytalanabbá válnak a munkahelyek, kicsik a fizetések és saját magunk képzése mindenképpen a háttérbe szorul. Nagyon elégedettek leszünk, ha sikerül a tavalyi év eredményeit elérni. A jövőben, amellett hogy programstruktúránkban továbbra is az aktuális társadalmi szükségletekhez igazodunk, mindenképpen szeretnénk több figyelmet fordítani a környezetvédelemre és a falufejlesztésre az európai uniós programok felhasználásával – tudtuk meg az igazgatótól.