A Szabadka Község területén működő mezőgazdasági szövetkezetek kezdeményezésére, a szabadkai Községi Bíróság végzést hozott az állami földterületek bérbevételére kiírt árverés berekesztéséről. A szövetkezetek képviselői a tegnap megtartott sajtótájékoztatón a lépésüket azzal magyarázták, hogy az állami földterületek bérbeadásával megbízott bizottságok a feltételek megszabásánál figyelmen kívül hagyták a mezőgazdasági vállalatok működésének lehetőségeit, illetve az ott dolgozók sorsát.
Zoran Beronja, a györgyéni Panvita–Nova Brazda Rt. igazgatója kiemelte, azzal, hogy az állami földterületek bérbeadásának pályázati szövegében korlátozták a bérbe vehető állami földterületek nagyságát – ami legfeljebb 100 hektár földterület, legyen szó magántermelőről vagy jogi személyről, vagyis mezőgazdasági vállalatról –, veszélybe sodorta a község azok működését.
– Az önkormányzat ezen rendelkezése törvénybe ütközik, ugyanis a törvény a bérbe vehető állami földterületek nagyságát nem korlátozza, sőt a gazdasági érdeknek enged. A Nova Brazda 1600 hektár földterületen gazdálkodik, aminek mintegy kétharmada állami földterület. Vannak mezőgazdasági vállalatok, akik még több állami földterületet művelnek. Amennyiben nem pályázhatunk 100 hektárnál nagyobb területre, a vállalat elveszíti gazdaságának több mint felét.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem tarthatjuk meg az összes területet, de sajnos az önkormányzat nem vette figyelembe a szövetkezetek érdekeit. Sajnos, egy ilyen árverés után több mezőgazdasági vállalat arra kényszerülne, hogy mezőgazdasági ágazatokat szüntessen be, illetve munkásokat bocsásson el. Erről az önkormányzat nem viselt gondot, ám nekünk, szövetkezeteknek kötelezettségeink vannak alkalmazottaink felé – emelte ki Zoran Beronja.
Dragan Zvekanović, a kelebiai Kelebija Rt. igazgatója is az árverés szociális vetületére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy bár az állami földterületek bérbeadásával foglalkozó bizottságok ülésein a szövetkezetek képviselői is jelen voltak, és felhívták ezekre a problémákra a figyelmet, a pályázat szövegének megfogalmazása során mégis figyelmen kívül hagyták figyelmeztetésüket.
– Az, hogy földterületeket veszítünk el ezzel a korlátozással, nem csak az alkalmazottak elbocsájtását vonja maga után, hanem ezzel az állam elesik azoktól a járulékoktól, amit a mezőgazdasági vállalatok rendszeresen fizetnek a munkások után, illetve azokról, akik munkafelesleggé váltak gondoskodnia kell. Az elmúlt két évben próbáltuk megmagyarázni, hogy a községnek mekkora haszna van abból, hogy a szövetkezetek, mezőgazdasági vállalatok rendszeresen fizetik a munkásaik után a kötelező járulékokat. Tudni kell, hogy mintegy ezer ember dolgozik a község területén szövetkezetben, vagyis mintegy 3–4 ezer ember él ebből. Továbbá évente idény idején mintegy 700 alkalmi, bejelentett munkásunk is van. A 100 hektáros korlátozás, ami a bérbeadás programjában nem szerepel, csupán a pályázat szövegében, a munkanélküliek növeléséhez vezet majd. A bíróság ezen döntése után, ami a múlt héten pénteken született, 30 napot kaptunk arra, hogy bebizonyítsuk állításainkat. Bizonyítékaink, dokumentumaink pedig minket igazolnak – hallottuk Dragan Zvekanovićtól.
Milojko Spremić, a szabadkai Rasadnik Rt. igazgatója pedig arra mutatott rá, hogy a törvény szerint a területi egységeket nem lenne szabad feldarabolni. Kiemelte, vannak olyan területi egységek, amelyek épületekkel, locsolórendszeren keresztül vagy ültetvényekkel kapcsolódnak egymáshoz. Vagyis ezeket a területeket, amelyek akár a 200 hektárt is meghaladják, nem lenne szabad szétválasztani.
A szövetkezetek képviselőinek gyanúja szerint a pályázat megfogalmazása, illetve annak ilyen formában való megjelentetése, politikai érdekeket szolgál.
A kialakult helyzetről meg szerettük volna kérdezni Mirko Ostrogonacot, az önkormányzat mezőgazdasági megbízottját, de nem tudtuk elérni. A Szabadkai Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a Községi Bíróság végzése ellen az önkormányzat panaszt nyújtott be.
A bíróság által kiadott végzés szerint azonban a benyújtott panasz ellenére a döntés azonnal érvénybe lépett, vagyis az árverést nem tarthatja meg az önkormányzat az előre kitűzött időpontban (június 23-án, 24-én, 25-én és 26-án).
Az állami földterületek bérbevételéről szóló pályázat hétfőn éjjel járt le. Az önkormányzat jelentése szerint 350 pályázatot adtak át. A megközelítőleg 12,5 ezer hektár állami földterület iránt, amit 280 parcellára osztottak szét, az árverésen mintegy ezer érdeklődőre számítanak.
