Lichtneckert Károly bérpalota

A cikkünkhöz kapcsolódó képgaléria ITT érhető el!

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
1897 és 1898 között épült fel Lichtneckert Károly, tekintélyes szabadkai polgár bérpalotája az akkori Mária Terézia tér, azaz a mai Raichle Ferenc Park sarki telkén. A vasútállomásról kilépve ez az impozáns épület tárul elénk, bemutatva az utazók számára Szabadka szecessziós jellegét.
– Lichtneckert Károly egy igen forgalmas vendéglőt vezetett a szabadkai vasútállomáson. Az egyik legnagyobb adófizetők közé tartozó vállalkozó ingatlanját Macskovics Titusz építész tervezte. A fő irányvonal a középkori gótikus motívumokra alapuló stílus volt. Ez a neogótikus eklektika kiválóan jellemzi azt a társadalmi helyet, melyet tulajdonosa elfoglalt. Az épületet a sarki rész gazdag dekorációja és a tornyok hangsúlyozzák. Bővelkedik kovácsoltvas elemekkel is. A homlokzatot négy masszív oszlop is kiemeli, melyek az emeleti balkont tartják, és melyek jobban hangsúlyozzák az ingatlan monumentalitását. A nyílászárók tört ívűek, amely a gótikus jellemvonások legfőbb képviselője. A belső teret egy háromtagú lépcső köti össze. Szabadkát a reneszánsz és a barokk stílusban épült paloták jellemezték, így műemlék szempontjából még értékesebbnek számít ez a bérpalota. Az ingatlan eredeti formáján nem történt lényeges beavatkozás az elmúlt 104 évben – mondta a szakértő.

A földszinten négy négyszobás lakás és négy kereskedés lett kiépítve, az emeleten pedig egy kétszobás, egy háromszobás, és több ötszobás lakótér kapott helyet. Az ötszobás lakások rendelkeztek csak saját fürdőszobával és illemhellyel, a többiek közös mellékhelyiségen osztoztak.
– Jelenleg egy vállalat működik az ingatlanban, és a cég tulajdonában áll ez az épület. Az elmúlt években több felújításon is átesett. Mivel nagy beruházás lenne a tulajdonos számára az, hogy egyben hozza rendbe, így részletekben tudja kivitelezni. Megújultak a nyílászárók, a tető, és hamarosan a homlokzaton is beavatkozásra kerül sor. A beltér tekintetében is történtek változások. Mivel a Műemlékvédelmi Intézet számára fontos, hogy funkcionálisak legyenek a régi ingatlanok, így inkább a külső kinézetre fókuszálunk. Fontos, hogy a homlokzat eredeti maradjon, ám a beltér tekintetében engedélyezettek a változtatások, a leendő tevékenységhez mérten. Ebben az esetben is ez történt, így engedéllyel alakíthatták át a helyiségeket aszerint, ahogyan az a cég számára megfelelőek – fejtette ki Szűcs Balázs.