A CIKKHEZ GALÉRIA TARTOZIK.
Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és nyújtunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
Szabadka város első térképét 1778-ban készítette el Kovács Leopold Károly. Ezen a rajzon fellelhető volt egy polgári ház egy hosszan benyúló telken, amely helyén ma ifjabb Vojnics Máté bérpalotája található a Korzó 1-es szám alatt. Az akkori Kossuth utcában álló ingatlant a XIX. század végén építették, a régi Nagyvendéglővel szemben.
– A palota francia reneszánsz jegyeket visel, a virágos gótika elemeivel vegyítve. Talán ez volt az első neogótikus stílusú épület Szabadkán. Európa-szerte már az 1852-es évtől építkeztek ennek az irányzatnak a jegyében, városunkba csak 1893-ban ifjabb Vojnics Máté bérpalotája volt ilyen. Ezt követte Bíró Károly 1897-ben épült háza, illetve 1898-ban Lichtneckert Károly bérpalotája. Vojnics Máté ingatlanja egyike azon keveseknek, melynek átriuma van, melyet Jedlicska János tervezett. Ez a minden oldalról beépített, középen pedig kikövezett udvari rész igazán modern volt akkor, a lakások pedig kényelmesek voltak. A kétemeletes bérpalotának minden szintjén négy-négy lakást alakítottak ki. A legfényűzőbb az utcafront felőli első emeleti lakás, amely teljes hosszában egy lakóteret alkotott. A földszinten, ahogyan ma is, üzlethelyiségek helyezkedtek el, három kisebb udvari lakással, istállókkal és mellékhelyiségekkel. Az épület hátsó részébe két felvonót is terveztek a lépcső mellé – mondta a szakértő.
A kopját tartó katona pajzsán látható a Vojnics család címere / Molnár Edvárd felvétele
A lakásokban fürdőszoba, hálószoba, szalon, konyha, cselédszoba és a legnagyobb lakótérben gyermekszoba is volt. A belső elrendezés is tükrözi a külső impozáns megjelenést, erről különösen gondoskodnak a Zsolnay-kerámiából készült tüzelős kályhák is.
– Az idők során nem változott az épület homlokzata. Az udvari részt viszont az 1950-es években átalakították és átrendezték. Hat ló befogadására alkalmas istállót építettek ki, amely fel volt szerelve lóállásokkal. A lovász számára is biztosítottak lakhatást, így az istálló mellett egy két szobából, konyhából, éléskamrából, előszobából és mellékhelyiségből álló lakást különítettek el. Ez adott módot a régi Munkás mozi megnyitására, melyet 2002 óta Korzó moziként ismerhetünk. Azóta 2007-ben sikerült pénzt fordítani a homlokzat helyreállítására, amely négy millió dinárba került. Felújították a tetőszerkezetet, a nyílászárókat, az ornamentikát és természetesen átfestették a homlokzatot is, így teljes fényében adja vissza a régmúlt idők emlékét úgy a szabadkaiak, mint a turisták számára – fejtette ki Szűcs Balázs.
A Korzó egyik legszembetűnőbb épületének udvarából / Molnár Edvárd felvétele
A torony háromszög alakú / Községközi Műemlékvédelmi Intézet archívuma – Városteremtők kiadvány
Nyitókép: Jelenleg lakások és cégek irodái foglalják el az épületben lévő tereket / Molnár Edvárd felvétele
