Sonnenberg Salamon-bérház

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik!

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
A sok díszes és impozáns épület közül is kiemelkedik a Đura Đaković utca 3-as szám alatti ingatlan. Az egykori bérház ma Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának ad otthont. A bérház az egykori Rogina mocsár területén áll, melyet miután kiszárítottak és felparcelláztak, a XIX. század végén, illetve a XX. század elején beépítették. A Sonnenberg Salamon-bérház volt az utolsók egyike, amely helyet kapott ebben a házsorban.
– A gazdagok elitjéhez tartozó polgári divatszabó mester, Sonnenberg Salamon, kiemelkedő üzleti sikereket tudhatott magáénak, melyek által tagja lehetett a Szabadka és Vidéke Takarékpénztár Rt. első igazgatóbizottságának. Az általa építtetett bérházra 1909-ben kért engedélyt. A kétemeletes épület két részből áll, amelyet egy belső udvar határol körbe. Az egykori Czorda Bódog, azaz a mai Corvin Mátyás, és a valamikori Kállay András, mai Đura Đaković utcák közé épült ingatlannak mindkét utcára volt és van ma is kijárata. Először a Kállay utca felől épült fel a kétemeletes oldal, majd 1910-ben a Czorda utca felől is. A tervek Strassburger Isidor és Gombos Lajos munkáját dicsérik, akik egy olyan szimmetrikus épületet alkottak meg, melynek központi eleme a belső udvari erkély. Mint ahogyan abban az időben elterjedt volt, ezen az ingatlanon is gazdagon megjelennek a Zsolnay kerámia díszelemei. Szemmel láthatóak rajta a magyar folklór stilizált növénymotívumai. Mindkét ingatlanrészben három kiadó lakás volt, szintenként egy. A legfényűzőbb az első emeleten volt – fejtette ki lapunknak a szakértő.

Az L-alakú épület udvari részében épült ki a konyha és az éléskamra, ám a szalon és az ebédlő az utcára nézett. A homlokzat stílusát tekintve a Kállay utca frontja a magyar örökséget fémjelzi, a Czorda utca oldalán pedig az egyszerűbb, bécsi szecessziót hirdeti. Ebből kifolyólag egy igazán érdekes fúzió jött létre, amely teljes mértékben kiegészíti egymást.
– Az épületet 2001-ben, új funkciójába léptetése előtt újították fel, nemcsak kívül, hanem belül is. Természetesen a Községi Műemlékvédelmi Intézet felügyelete alatt. A belső tereket túlnyomó többségében nem változtatták meg. A nyílászárók, a tetőszerkezet, a homlokzat és az azon található ornamentikák, illetve kerámia díszítések is a régi fényébe lettek visszaállítva. A nagy, fa bejárati ajtót is restaurálták, melyet kovácsoltvas kilincs ékesít. Jelenleg Magyarország Főkonzulátusának szabadkai székhelye működik ebben az ingatlanban, így a polgárok nemcsak a homlokzatot, hanem a hatalmas belső tereket is megcsodálhatják ügyintézés közben – mondta Szűcs Balázs.