A CIKKHEZ GALÉRIA TARTOZIK.
Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
Mint tudjuk, az 1800-as évek közepéig mocsaras terület volt a mai városközpont egy része, melyet Rogina, azaz Rokina barának hívtak akkoriban. Miután 1864-ben megkezdődött a vasútvonal építése, a mocsaras területet leszivattyúzták és felparcellázták. A várostervezés során erre a területre egy előkelő negyedet gondoltak ki, amely évekkel később meg is valósult. A talaj feltételezhető instabilitása miatt sokan nem mertek ide építkezni, ám Mamusich Lázár ügyvéd és Szabadka akkori polgármestere, hogy megcáfolja ezt, elsőként építtette fel bérpalotáját 1891-ben.
– Az akkori Mária Terézia téren lévő négy telekre 1890-ben írták ki az árverést, melyet Vermes Lajos, Leovics Simon, Sümegi Ferenc és Mamusich Lázár nyertek meg. A szóban forgó ingatlanhoz Macskovics Titusz, a város főmérnöke rajzolta meg a terveket. A bérpalotában két kiadó lakás volt, melyet egy kapualj választott el egymástól. Az emeleti rész teljes egészében a Mamusich családé volt. A szalon az épület sarkán helyezkedett el, ahonnan kiváló kilátás nyílt úgy az egykori Kállay Albert utcára, mint a parkra. Ezt egy erkély is impozánsabbá tette. A park irányában húzódott az ebédlő és két szoba. Minden családtagnak saját szobája volt. Az épületben egy belső udvar is helyet kapott, melyre a fürdőszoba, az illemhely, egy szoba, az éléskamra, a konyha, az előszoba és a személyzeti szoba nyílt. A hálószoba és a nappali természetesen az előkelő Kállay utca felé nézett. Akkoriban ritkaságnak számított, hogy a hálószoba közvetlen kapcsolatban legyen a fürdőszobával, ám Macskovics Titusz ennél a bérpalotánál így alakította ki. Az udvari oldalon teljes hosszában terasz húzódott. Fontos kiemelni, hogy ezt az ingatlant egy különálló vizesblokkal látták el. A bérpalotának két bejárata volt, egy főbejárat és egy mellék, mindkét közlekedőnél található volt egy-egy illemhely – fejtette ki a szakértő.
A homlokzat megmunkálása tükrözi azt a fényűző enteriőrt, amely az épület minden szegletére jellemző. A visszafogottabb szecessziós jegyekkel megáldott épületen visszakacsintanak a barokk építészet jegyei is. Az azonnal szembetűnő sarki torony kiemeli a két utca sarkán elhelyezkedő ingatlant.
– A Mamusich-bérpalotát jelenleg az UniCredit Bank birtokolja, amely folyamatosan rendben tartja az épület állapotát. A rekonstrukció idején a Községi Műemlékvédelmi Intézet felügyelete mellett zajlottak a munkálatok. Ahogyan más hasonló létesítménynél, így ez esetben is engedélyezték a funkciójához mért átalakítást. Így mára már nincs udvara, pontosabban csak egy aprócska kilépő, ahogyan kocsibejárója sem. A volt udvar területén jelenleg egy biztosítótársaság irodaháza van, illetve annak kocsibejárója helyén a palota volt főkapuja. A Mamusich-bérpalota műemlékvédelem alatt áll, több részletben sikerült felújítani, kivéve a kis udvari részt, amely még tatarozásra szorul – mondta el lapunknak Szűcs Balázs.
Nyitókép: A bérpalotát 1891-ben építették fel / Molnár Edvárd felvétele