Loósz István háza

Cikkünkhöz képgaléria tartozik!

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.

Még a XIX. században egy nagy telek foglalt helyet a mai Tolsztoj utca sarkán. A régen Bodry, majd Fodor, s végül Ódor utcaként ismert útszakaszon ezt a telket az 1838 és 1878 közötti időszakban először kettő, idővel pedig három részre osztották. A XIX. század kilencvenes éveiben és XX. század elején polgári házakat építettek ide, melyek közül a középsőt Loósz István, gimnáziumi tanár vásárolta meg.

– Loósz István az akkori Osztrák – Magyar Monarchia idején Lugoson kezdte meg tanári pályafutását. Két év elteltével, az akkor igen elit iskolaként számon tartott szabadkai gimnáziumba került, ahol később magyar és latintanárként folytatta hivatását. A földszintes családi házát Balogh Lipót tervezte 1907-ben. A két bejárat, így a gyalogos és kocsi bejáró az épület oldalán helyezkedett el. A homlokzat mindkét szélén egy-egy hangsúlyos elem hívja fel a figyelmet magára, melyek között egy- és kétszárnyú ablakok helyezkednek el. Az egyik ilyen díszes elem maga a nagy fakapu, a másik pedig egy háromszárnyas ablak, amely a XX. század kedvelt szecessziós komponense volt. Ez annak köszönhető, hogy ekkorra már igen sokat fejlődtek a szerkezeti áthidalások lehetőségei. Tehát ez az ingatlan egy hagyományos polgári ház volt, a XX. század újdonságaival. Az utca felől három helyiség volt. A házba egy fából készült verandán keresztül lehetett bemenni, amely a legnagyobb helyiségbe, az ebédlőbe vezetett. Ennek közvetlen közelében építették ki a konyhát és a cselédszobát, melynek ablakai az udvarra néztek. Szokatlan módon a cselédszobába a szárazkapu alól nyílt a bejárat. A gyerekszoba közvetlenül össze volt kötve a szülői hálószobával, illetve a fürdőszobával és az illemhellyel. Az udvarát pedig parkosították – hangzott el a szakértőtől.

Az ingatlan a közelmúltban esett át egy jelentős felújításon, és ennek következtében lényegesen megváltozott a homlokzat arculata.

– Mivel védelem alatt áll, a restaurálás alatt nem sokban tértek el az eredeti tervektől, ám mégis meglehetősen nagy változásokat eredményezett a homlokzat szempontjából. A kapu feletti ereszt a szecesszió idején is kedvelt fémből és fémhálós üvegből alkották újra. Anno sok épületen lehetett ilyet látni, ám napjainkig csak nagyon kevés maradt meg. Az ablak feletti növény fonatos ornamentikák visszakacsintanak a csupán pár méterrel arrébb elhelyezkedő Népkör díszítő motívumaiból. Ez az ingatlan egy kiváló példa arra, hogy hogyan tündökölhetnek tovább a régi épületek új pompájukban, amihez csak egy kis fantázia, akarat és ügyesség szükséges. Ily módon maradandók lesznek az idősebb polgárok emlékezetében megmaradt homlokzatok emlékképei, s egyúttal a fiatalabb generáció is megtanulhatja a házak esztétikai szépségének fontosságát, valamint azok megőrzését – fejtette kis Szűcs Balázs.