Loncsárevics-ház

CIKKÜNKHÖZ GALÉRIA IS TARTOZIK.

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
A Köztársaság tér 10-es szám alatt található épület volt Szabadka egyik első emeletes épülete. Az ingatlan Loncsárevics Jakab háza volt, majd 1799-ben Vittmesser Mátyás nevén lett bejegyezve. A ház ma is látható küllemét 1907-ben nyerte el, amikor az új tulajdonos, Dušan Stojković, kereskedő birtokába került.
– Ritkaság volt a XVII. század végén egy emeletes polgári ház, ám ez az ingatlan ilyen volt, és annak is épült. Ezért történelmi szempontból kiemelkedik, hiszen a dokumentumok szerint ez Szabadka legrégibb emeletes háza, amiről több rajz és festmény is igazolást ad. Az eredeti ház építési évéről és tervezőjéről nem maradt fenn adat, ám a ma látható külalakját Koczka Géza szabadkai építész tervezte 1907-ben. Ezt megelőzően is voltak beavatkozások az épületen, amit 1895-ben Macskovics Titusz rajzai nyomán vittek véghez. Ekkor a sarki részt hozták helyre, amikor új mennyezetet is építettek az itt található helyiségben. Az ingatlan egy sarki ház, amely a Jovan Nenad cár tér és a Köztársasági tér kereszteződésénél áll, az akkori központi piactér közvetlen közelében. Építészeti szempontból az eklektika jellemző rá, ám a virágmotívumok a szecesszióra emlékeztetnek. A jellegzetes kagylóalak, a díszes kovácsoltvas és a legyező-, illetve virágformájú stukkóornamentikák mind kiemelik a homlokzatot. A sarkon kiemelkedő torony egy zárt erkélyt alkot, amely alatt a bejárat található. Az alsó szinteken boltok voltak, míg az emeleten a tulajdonos lakása. Jellegzetessége még a kovácsoltvas korláttal ellátott oldal balkon is, amely gyakori volt az akkoriban épült szabadkai ingatlanoknál. Érdekesség, hogy a nagykapu a szomszédos épülettel közös, ahogyan az udvar is, amit ezen keresztül lehet megközelíteni – mondta a szakértő.
Ez a ház is, ahogyan a városmagban található régi ingatlanok, műemlékvédelem alatt áll, ezért felújításuk gondos odafigyelést igényel.
– Jelenleg egy igen impozáns kávéház működik ebben az épületben, a Hausbrandt Caffe. 2013-ban nyitották meg, és ezt egy igen viharos felújítási szakasz előzte meg. Mint már többször említettem, ezeknél a régi ingatlanoknál figyelembe vesszük a leendő funkcionalitást, így a módosításokat is ehhez mérten beszéljük át és engedélyezzük. A homlokzatot tekintve egy nagy változás történt, a falak színe. Azelőtt éveken keresztül a zöld színt szokták meg a helyiek, ám eredetileg is natúrabb árnyalatú volt, így a jelenlegi színösszeállítás közelebb áll a régi mivoltához. Természetesen a beltérhez markánsabban nyúltak hozzá, hiszen egy többnyire egybefüggő teret kellett kialakítani. Gondosan odafigyeltek a benti díszítőelemekre, a falak dekorálására és a berendezésekre is, hogy azok is tükrözzék a ház korának szellemét. Restaurálták az ablakok keretét és a bejártai ajtót, de újraalkották a szecesszióra jellemző fémből és fémhálós üvegből készült ereszt is a bejárat és az ablakok fölé, ezzel is tiszteletet adva az ingatlan korának és mivoltának – fejtette ki Szűcs Balázs.