Alojzije Poljaković-bérpalota

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
A Korzó egyik legfeltűnőbb ingatlanja az 5-ös szám alatt található a Pénzügyminisztérium – Kincstári Igazgatóság szabadkai fiókintézet székhelyének épülete. Ez a telek a régi Rogina bara mellett helyezkedett el a XVIII. század végén, majd a XIX. század elején szabályozták és kapta meg végleges formáját.
– A telek első tulajdonosa Jósics Boldizsár, egy igen magas rangú városi hivatalnok volt, majd később aljegyző, tanácsnok és a város rendőrfőnöke, azaz akkori elnevezéssel élve főkapitánya. Az anno Szegedi útnak ezen részén több ház és parcella is az övé volt. A fennmaradt korabeli sajtó arról tudósít, hogy 1861-ben egy bizonyos Alojzije Poljaković kérvényt nyújtott be egy palota építésére, aki ekkor már új tulajdonosként volt bejegyezve erre a telekre. Ám az építkezés csak 1878-ban kezdődött, Tóth Mihály építész tervei alapján. Ez az ingatlan volt Szabadkán az első olyan emeletes ház, amit az eklektika jellemez. A neoreneszánsz stílusú épület tulajdonosa rajztanárként dolgozott a gimnáziumban, emellett borászként is remekelt. Palicson is építtetett egy villát, melyben hat kétszobás és két egyszobás lakosztály állt a bérlők rendelkezésére. Ez jelenleg orvosi rendelőként szolgál. A korzón lévő bérpalotának egyik részében kapott helyet a család lakása, a másik felét pedig bérbe adták. A földszinten üzlethelyiségek voltak, melyeket szintén kiadtak. Az első bérlők a Szabadkai Kereskedelmi és Ipari Bank Rt., a Nemzeti Kaszinó, illetve egy kiskereskedés voltak. Az ingatlant végül 1894-ben 91 ezer forintért ifjabb Vojnics Sándor, a magyar Országgyűlés tagja, későbbi bíró vásárolta meg, aki felújította. Kis idő elteltével viszont túladott rajta, és 1911-ben került a Dél-Alföldi Gazdasági Bank Rt. birtokába. A bank Komor Marcellt és Jakab Dezsőt kérte fel az ismételt fejújítási munkálatokra. Ekkor bővítették egy újabb emelettel az épületet. A ma is látható homlokzat a két híres építész munkája, hiszen ők alkották meg a reneszánsz stílusú mivoltát. Egy ötletes és modernnek számító üvegkupolát is beszereltek a tetőre, amely elegendő fényt biztosít a monumentális épületben – hangzott el a szakértőtől.
Az ornamentikát elnézve nemcsak a reneszánsz jegyei, hanem a bécsi szecesszió és a klasszicizmus formái is megjelennek rajta. A korinthoszi oszlopok adják meg a homlokzat komolyságát, de a dór és jón oszlopfők is hangsúlyosak a frontfalon.
– 1944-ben, a harcok idején egy szövetséges repülőgép által ledobott bomba megrongálta a bérpalota nyugati szárnyát, így a háború után ennek helyére egy földszintes épületet húztak fel. A hiányzó részt 1959-ben építették újjá. Az utolsó rekonstrukciót 1978-ban végezték el az ingatlanon, Goran Martinović tervei alapján. Ekkor foglalta el helyét a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat, a Fizetésforgalmi Szolgálat, valamint egy bank. Ma a Pénzügyminisztérium – Kincstári Igazgatóság szabadkai fiókintézetének székhelye található ebben a bérpalotában – mondta Szűcs Balázs.