Az idei forró és száraz nyárnak a mezőgazdaságra nézve katasztrofális következményei vannak, de viszonylag kevés szó esik arról, hogy a minket körülvevő természetre milyen hatással van. A szakemberek szerint hosszú idők óta zajlik az elsivatagosodás folyamata, amit félő, hogy a velünk együtt élő növények és állatok nem élnek túl. A Szabadka környéki védett területek helyzetéről Szekeres Ottó, a Palics–Ludas Közvállalat természetvédelmi őre nyilatkozott lapunknak.
– A védett területeken nagyon erős kiszáradást tapasztalunk, de ez az egész Kárpát-medencére jellemző. Az idén feltűnő, hogy minden elsárgult, és a levelek úgy hullanak, mintha ősz lenne, de ez sajnos egy többéves folyamat, ami annak a következménye, hogy lecsapoltuk a vizes élőhelyeinket, eltűntek a felszíni vizeink, a talajvíz szintje pedig nagyon lecsökkent – mondta Szekeres Ottó.
– A talajvíz és a felszíni vizek, a csapadék által hullott vizek nem találnak összeköttetést, és emiatt a talaj mélyebb rétegeiből nem tud felszívódni kellő mennyiség, aminek következtében a növények kizárólag a csapadékból tudnak nedvességet felvenni, ami viszont nincs. A területeink haladnak az elsivatagosodás felé – hallottuk a szakembertől.
A növények igyekeznek alkalmazkodni a változó időjárási viszonyokhoz, de ez hosszú távon nem minden fajnak sikerül.
– Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a tavasszal virágzó és nyáron magot termelő növények korábban befejezik a vegetációs periódusokat, a meleg nyarat a vegetáció leállásával úgy érzékelik, mintha egy téli időszak lenne, és ősszel megpróbálnak még egyszer virágozni, termést hozni. Ha nem optimálisak a körülmények, a növények arra törekszenek, hogy minél korábban magot érleljenek, és próbáljanak utódot hagyni maguk után, ami nem mindig sikerül. Vannak olyan növényeink, mint például a fekete kökörcsin, amelynek állománya az egyharmadára szorult vissza, az egyhajúvirágnál pedig azt tapasztaljuk, hogy keresi az árnyékosabb helyeket, ahol kevésbé kitett a napsütésnek. A homokvidéken nem egyenletes a talaj, és megfigyelhető, hogy a növények próbálnak az alacsonyabb részekre telepedni, hisz keresik a talajvizet. A fás szárú növényeinknél lerövidül a vegetációs periódus. Ez már tavaly is így volt, az idén is, és ha még pár évig így lesz, a növények nem tudnák túlélni ezeket a körülményeket, mert hosszabb időt töltenek pihenő fázisban, így fennáll a veszélye, hogy tartósan kiszáradnak – mondta Szekeres Ottó.
Fennáll a veszélye, hogy a fás szárú növények tartósan kiszáradnak / Molnár Edvárd felvétele
Az állatok viselkedésére szintén hatással van a klímaváltozás.
– A védett területeken rendszeresen itatjuk az állatokat. Nemcsak a madarakat, hanem az emlősállatokat is hetente többször itatjuk előre elkészített itatókban. A madarak a félelmüket legyőzve már akkor inni kezdenek, amikor töltjük fel az itatókat. A Ludasi-tavon évek óta megy a madárgyűrűzés és vonuláskutatás. Jelen pillanatban azon hosszú hálósor alatt, ahol ezek az aktivitások folynak, nincs víz, és a madarak azt a területet egyáltalán nem használják táplálkozásra. A szokott madármennyiség egynegyedét sikerült az idén meggyűrűzni. Az idén a növények vegetációs periódusa 3–4 héttel korábban indult, és a madarak is ennyivel korábban kezdtek költeni. A vonulás is érdekesen zajlik. Sokat foglalkozom a szalakótákkal, és náluk normális esetben augusztus végén, szeptember elején csúcsosodik a vonulás. Most ez már augusztus elején megtörtént, majd azután meglepetésünkre augusztus közepén megindult még egy hullám, vagyis a madarak két hullámban hagyták el a költőhelyüket, korábban mentek át Afrikába. Egyéb madárfajoknál is megfigyelhető, hogy nem mennek annyira délre, és amelyek korábban Észak-Afrikában teleltek át, most a Földközi-tenger északi partjára vonulnak. A gémek az utóbbi időben az észak-déli helyett most kelet-nyugati irányban vonulnak, és Franciaország vagy Anglia partjainál telelnek – hallhattuk a szakembertől.
A fentebb részletezett jelenségek azt bizonyítják, hogy egy változó időszakban járunk, aminek a végkimenetele bizonytalan. Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy a vízhiány pótlására, illetve a területünkre érkező nedvesség, legyen az csapadék formájában, vagy csatornákon keresztül, megtartására kell törekedni. Ehhez interdiszciplináris gondolkodásra és határokon átívelő együttműködésre lenne szükség, és ebben az ország vezetőinek is megvan a maguk szerepe.
A jelen írás megszületését követően, a hétvégén erdőtűz pusztított Radanovác környékén, ötven hektáron lángolt az erdő. Habár a médiában olyan információk is megjelentek, hogy szándékos gyújtogatás történt, ez az eset is rávilágít arra, hogy a szárazságnak a fentebb részletezettek mellett milyen hatása lehet környezetünkre.
Szinte csak a parlagfű élte túl a nyarat / Molnár Edvárd felvétele
Nyitókép: Erős a kiszáradás a védett területeken / Molnár Edvárd felvétele
