A Csantavéri Termelők Klubja mint nonprofit civil szervezet, 2001-ben alakult meg. Legfőbb céljaként a szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó termelők összefogását, azokérdekképviseletét, tájékoztatását és a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki. Az egyesület olyamatosan kapcsolatot tart a gazdálkodók, a szakemberek és a Mezőgazdasági Minisztérium között, ezzel elősegítve az információáramlást.A szervezet tagságát nemcsak a helyi gazdák alkotják, hanem a környező falvak (Dusanovó, Visnyevác, Nagyfény, Újzsednik) termelői is. A szervezet tagja a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének is, ennek köszönhetően 2017 nyara óta a Csantavéri Termelők Klubjának falugazdásza, a bajmoki Faragó Erika intézi a gazdák adminisztrációs munkáit. A termelők számának növekedése miatt, a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében Ótott Nóra törökkanizsai falugazdász is segíti feladatai elvégzésében. Jelenleg körülbelül 700 termelővel működnek együtt. Az ügyfélfogadás kedden és csütörtökön 8 és 13 óra között van, a szervezetet pedig a csantavéri Lality József vezeti.
Az egyesület tevékenységeiről, működéséről és feladatairól Faragó Erikával beszélgettünk.
Miben tud a szervezet a falubeliek és a környező településeken élő termelők segítségére lenni?
– Arra törekszünk, hogy a gazdák számára minden mezőgazdasággal kapcsolatos ügyintézést megkönnyítsünk. Segítséget nyújtunk a gazdaságok bejegyzésében és felújításában, valamint a földbérleti szerződések megírásában, és folyamatosan tájékoztatjuk őket a mezőgazdaságot érintő legfrissebb agrárpolitikai és kormányzati döntésekről, illetve a különböző támogatási és pályázati lehetőségekről. Mezőgazdasági fórumokat, szakelőadásokat és tanulmányutakat szervezünk, amelyeken bemutatjuk a legmodernebb technológiákat. Ezenkívül külföldi és hazai csoportos kiállításokra is szervezünk utazásokat, továbbá segítünk a támogatások és szubvenciók igénylésében és az adótartozások ellenőrzésében.
Az elmúlt időben milyen kihívásokkal néztek szembe a munkájuk során?
– Számos kihívással kell szembenéznünk, hiszen szinte minden évben történik valamilyen változás, és emiatt a termelőknek is nehézséget jelent az előre tervezés. A legnagyobb fejtörést jelenleg az e-Agrar platform okozza, aminek átállására igencsak rövid idő állt a gazdák rendelkezésére, és kezdetben nem is működött zökkenőmentesen a rendszer. Az elektronikus ügyintézés azonban gyorsította az adminisztrációt, bár még mindig vannak hiányosságok.
Milyen lehetőségeket (programok, rendezvények, képzések, előadások) biztosítanak a mezőgazdasági termelőknek?
– Rendszeresen szervezünk szakmai előadásokat, például tavasszal a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége digitalizációs szemináriumot tartott. Ugyanakkor utazásokat is rendezünk a gazdák részére, például a budapesti AGROmashEXPO és az AgrárgépShow szakkiállításra, vagy a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállításra és Vásárra, valamint az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításra is minden évben ellátogatnak a termelők.
Milyen mértékben érdeklődnek a fiatalok a mezőgazdaság iránt?
– Bár vannak fiatalok, akik érdeklődnek a mezőgazdaság iránt, sajnos egyre kevesebben látják ebben a szakmában a biztos jövőt. A fiatalok mezőgazdaságban betöltött szerepe rendkívül fontos, hiszen ők hozhatják el a friss nézőpontokat és innovatív megoldásokat az ágazatban. A mezőgazdaság modernizálódása, például a digitális technológiák és fenntartható gyakorlatok alkalmazása, lehetőséget ad a fiatal generációnak, hogy olyan megközelítéseket alkalmazzanak, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a termelést. De lényeges észrevenni, hogy a mezőgazdaság számos kihívással küzd, a piaci ingadozásokkal, a klímaváltozással és a fizikai munkával kapcsolatos nehézségekkel. Ezek a tényezők sok fiatal számára elriasztóak lehetnek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevesebben lássák a jövőjüket ebben az ágazatban.
Nyitókép: Faragó Erika felvétele
