A királyhalmi Rhythmical Dance Club tánciskola idén ünnepelte fennállásának 20. jubileumát. A modern tánccsoport alapítója és vezetője Varga Zsuzsanna, aki 2002-ben, mindössze tizenhat évesen kezdett el foglalkozni táncoktatással. A mindvégig kitartó és elhivatott munkájának köszönhetően mára már nagyon sok embernek hangozhat ismerősen a neve. A két évtizedes tevékenysége alatt nemcsak oktató szerepben vizsgázott kitűnőre, hanem emberileg is. Számos gyermeknek és tininek okozott boldog pillanatot kedvességével és segítőkészségével, amellett, hogy a húszévnyi szakértelmével igyekszik a legjobb tudása szerint tanítani és oktatni. A táncklub az idén 51 táncoslábú fiatallal zárta az évadot. Ennek örömére és a huszadik születésnap megünneplésére egy tartalmas és gazdag műsorral kedveskedtek mind a szülőknek, mind a jelenlevő vendégeknek a Szabadkai Gyermekszínházban. A műsoron a királyhalmi és palicsi tagozatok mintegy 20 koreográfiát mutattak be, egyéni, duó, csoport és formációs felállásban.
Hogyan indult a táncoktatói pályafutásod?
– Már általános iskolában nagyon közel állt a szívemhez a tánc, és ezt látta rajtam a tanárnőm is. Középiskolás voltam, amikor egy alkalommal felkeresett engem, hogy segítenék-e neki egy táncos produkció elkészítésében. Ennek úgy ment híre az iskolában, hogy indul a modern tánc. Ezt követően nagyon rövid idő alatt összegyűlt körülbelül húsz gyerek. Így csöppentem bele a táncoktató szerepébe, a csoport pedig hivatalosan is a királyhalmi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakkörévé vált, és a Rhythmical Dance Club nevet kapta. Ezután egyre többen lettünk, rendszeresen jelentkeztek újabbnál újabb tagok. 2004-ben vettünk részt először táncversenyen. Ekkor döbbentem rá, hogy az addigi tudásomat bővítenem kell, így eldöntöttem, hogy képezni fogom magam. Elvégeztem egy tanfolyamot és különféle táborokban is részt vettem, ahol jobban megismerkedtem a hip-hoppal, ami olyannyira megtetszett, hogy attól fogva a tánccsoportunk fő profiljává is vált.
Milyen csoportjaid vannak?
– Jelenleg négy tánccsoportom működik. Királyhalmon Varga Viktória, egykori táncosom foglalkozik a kicsikkel, azaz az öt-hatéves korosztállyal, a másik csapatban felsős tanulók vannak, akiket pedig én tanítok. 2019 őszén kezdtem Palicson is oktatni, ahol két csoporttal foglalkozom. Egyik csoportban az alsós korosztály, másikban pedig a juniornak nevezett idősebb táncosok vannak. Meg kell említenem a második legrégebbi táncosomat, Lapu Vivient is, aki habár csoportot nem vezet, mindig tudok rá számítani, ha esetleg nem jutnék el egy táncórára és helyettesíteni kell engem.
Milyen versenyekre jártok és milyen eredményeket birtokoltok?
– Általában vajdasági amatőr versenyekre szoktunk járni, de komolyabbakra is be szoktam őket nevezni. Nagyon sok dobogós helyezésünk és diplománk van. A gyerekek az évek során rengeteg díjjal és élménnyel gazdagodtak. Vajdaság mellett Magyarországra is szoktunk utazni, de voltunk már Romániában és Csehországban is. Idén még ellátogatunk a Balatonra is, ahova évek óta visszajáró vendégek vagyunk. Nagyon sok meghívást kapunk fellépésekre. Ezenfelül jó kapcsolatot ápolunk más modern táncokkal foglalkozó egyesületekkel is, akikkel találkozókat szervezünk, közös műsorokat csinálunk, barátkozunk és mindemellett ötleteket is merítünk egymástól.
Miben változott a gyermekek hozzáállása, illetve maga a modern tánc az elmúlt évek során?
– Manapság egyre több nehézséggel nézünk szembe. Olyanokkal is, amikre korábban egyáltalán nem volt példa. A technikai fejlődés, az új kütyük, trendek teljesen felborítanak mindent. Ebből kifolyólag egyre nehezebb lekötni a gyermekek figyelmét. Gyorsan ráunnak mindenre, kevesebb bennük a kitartás (szerencsémre több kivétel is akad). Általában szükséges valami kis játékot, érdekességet belecsempészni az órákba, hogy ne unják meg. Néha vérpezsdítésként és frissítésként meghívok egy vendégtanárt is, aki számos újdonsággal szokott kedveskedni a táncosoknak.
Mit ad a gyermekeknek a tánc?
– A mozgás javítja a közérzetet, energikusabbá tesz, amellett, hogy kétségkívül hozzátartozik az egészséges életmódhoz. Ezenfelül a tánc által a gyermekek megtanulnak csapatban dolgozni, egymást segíteni és támogatni, megnő bennük a küzdeni akarás és kialakul a versenyszellem is. A táncosok új embereket ismerhetnek meg, akikkel szoros barátságok is kialakulhatnak. A versenyek vagy fellépések alkalmával számos helyre el tudunk utazni, ezáltal a fiatalok világot is láthatnak és kirándulhatnak.
Hogyan jellemeznéd a Rhythmical Dance Clubot? Neked mit adott ez a húsz év?
– Nálunk nagyon barátságos a környezet. Nekem nem az a célom, hogy profi versenytáncosokat neveljek, hanem, hogy a gyermek jól érezze magát ebben a közösségben. Nehéz lenne lemondanom a táncoktatásról attól függetlenül, hogy rengeteg más feladatom is van. A tánc mindig is egy központi szerepet foglalt el az életemben. Tizennyolc évig főállásban csináltam, utána kezdtem el párhuzamosan dolgozni fényképészként, ami valójában a szakmám is. Nem mondom, hogy egyszerű dolog összeegyeztetni a munkát az oktatással. Sokszor kimerítő, de megéri. Az elmúlt húsz év során megannyi emlékkel, élménnyel és sikerrel gazdagodtunk, amire, úgy gondolom, egy egész életen át emlékezni fogunk.
