A palicsi Vigadóban Vajdasági Magyar Digitális Napok címmel csütörtökön kétnapos szakmai konferencia kezdődött. A tanácskozás résztvevői több előadást is meghallgathattak. A prezentációk fókuszában a digitalizáció különféle kérdései álltak, többek között az okosvárosok, a digitális oktatás, a gazdaság és a mezőgazdasági termelés digitalizációjának kérdései. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján több felszólaló is a digitalizációnak mint napjaink egyik mindennapos kihívásának és lehetőségének a szerepét hangsúlyozta.
Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a rendezvény előtt adott nyilatkozatában magának a programnak a történetét vázolta fel.
Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program történetét is felvázolta (Gergely Árpád felvétele)
– Magyarországon 2015-ben indult el a Digitális Jólét Program, aminek az volt a célja, hogy Magyarország, a magyar emberek, a vállalkozások, a magyar nemzet a digitalizációnak nevezett nagy globális átrendeződésnek a nyertese legyen. 2017-ben jelent meg az a kormányhatározat, amely rögzítette, hogy amit mi Magyarországon a programon keresztül létrehozunk, platformokat, stratégiai gondolatokat, vizsgáljuk meg, hogy mennyire lehet ezeket kiterjeszteni a határon túli magyar közösségekre. Ennek nyomán határon túli digitális jóléti szalonokat hoztunk létre, amelyek célja, hogy a helyben aktív szereplők és a Digitális Jólét Program, valamint a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat munkatársai eszmét cseréljenek arról, hogy ez a fajta know how transzfer hogyan tudna működni, és hogyan tudnánk segíteni ezen területek fejlődését. Az elmúlt időszakban három digitális szalont rendeztünk Vajdaságban, egyet az okosvárosok, egyet az oktatás és egyet a mezőgazdaság témájában – mondta Gál András Levente, aki azt is kifejtette, hogy ezeken a szalonokon született meg az igény, hogy minél több vállalkozót, szakembert vonjanak be a munkába, és ez hívta életre a jelenlegi konferenciát is. A Digitális Jólét Program szakmai vezetője azt is elmondta, hogy mindennek a szülőföldön való boldogulásban is nagy szerepe van.
A Vajdasági Magyar Digitális Napok nyitórendezvényén köszöntőbeszédet mondott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.
– A jólétnek a már ismert mércéi mellett, mint amilyen az életszínvonal, a kommunális infrastruktúra, a közlekedési lehetőségek, van egy újabb fogalma, a digitális jólét, ami azt üzeni, hogy ha ebben nem vagyunk kellőképpen jók, akkor igazából a jóléttel problémánk van. Éppen ezért gondolom azt, hogy a digitalizációval folyamatosan foglalkozni kell. Ilyen szempontból fontosnak tartom ezt a rendezvényt is, bízom abban, hogy ebből hagyományt tudunk teremteni. A határon túli magyar közösségek különleges helyzetben vannak, hisz a startégiák, mozgásterek, célok tekintetében, és az érvényesülés vonatkozásában mi két közegben mozoghatunk; egyrészt abban a közegben, amit a nemzetpolitikai stratégia teremt meg, a másik keret pedig, amit a szülőföldünk, Szerbia teremt meg. Nekünk mindkettőt be kell laknunk, mindkettőnek a lehetőségeit fel kell használnunk, és mindkettőből profitálnunk kell – fogalmazott a VMSZ elnöke.
A rendezvény társszervezője a Prosperitati Alapítvány volt, amelynek ügyvezetője, Juhász Bálint a digitalizáció fontosságára hívta fel a figyelmet.
– Fontosnak láttuk egy ilyen rendezvénynek a megszervezését, hogy lehetőséget nyújtsunk a vállalkozásoknak, mezőgazdasági termelőknek, hogy megismerkedjenek egymással, megosszák a tapasztalataikat, hiszen vannak, akik a digitalizációs folyamatban előrébb járnak, és be tudnak számolni arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek benne. Egy konferencia hatása nehezen mérhető rövid távon, de nagyon fontos platformot biztosítani a találkozásokhoz. A digitalizáció a modern technológiák alkalmazásában rejlik, de ennél sokkal több. Nem is gondoljuk, hogy egy-egy vállalkozásban mennyi adat van jelen, és ha ezeket mérni tudjuk, nagyon fontos dolgokat tudunk leszűrni. Az úgynevezett big data használata mára a közepes és kisvállalkozásoknál is bevezethető bizonyos szinten, míg a nagyvállalkozásoknál szinte kötelező a racionalizáció, a hatékonyság érdekében – nyilatkozta Juhász Bálint.
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
– Az anyaországban elindult digitális agrárstratégia, amely alapot és keretet ad a precíziós gazdálkodásnak, lehetőséget nyújt a termelőknek, hogy felkészüljenek a klímaváltozás és a környezetvédelem teremtette kihívásokra. Ezt a tudást szeretnénk átadni, hogy az itteni emberek, a vajdasági emberek is tegyenek szert erre a tudásra, és azt szeretnénk elérni, hogy közösen tudjuk használni azt az infrastruktúrát, amit megteremtettünk – mondta Jakab István.
Az ünnepélyes megnyitó után a program a délutáni órákban Szabadkán szekcióelőadásokkal folytatódott, a pénteki programok pedig az online térben valósulnak meg.
