2024. december 22., vasárnap

Eredményes a lehalászás a Palicsi-tavon

Az idén száz tonna ezüstkárászt távolítottak el a tóból

A Palicsi- és a Ludasi-tó biodiverzitásának megőrzését célzó Ecolacus projektum keretében egyebek mellett tavaly több alkalommal is szelektív lehalászást végeztek a Palicsi-tavon. Ezek során nagy mennyiségű ezüstkárászt távolítottak el a tóból, illetve számos invazív faj egyedeit halászták ki. Az idén azonban csaknem száz tonna halat távolítottak el a tóból. A lehalászás a jövő héten ér véget.

Ebből az alkalomból a Palicsi-tó partján megtartott sajtótájékoztatón Dobó Márta, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója elmondta, hogy a vártnál több ezüstkárászt távolítottak el a tóból.

– Az idén két alkalommal végeztünk lehalászást, és az eredmények felülmúlták a várakozásainkat. Nyáron, június 15-étől kezdve két héten keresztül végeztük ezt a munkát, és akkor körülbelül 15 tonnányi halat, elsősorban ezüstkárászt távolítottunk el a tóból. Szeptember 1-jétől október 27-éig 87,75 tonnát halásztunk ki, és a lehalászás még egy héten keresztül folyik. Az eddig lehalászott halállomány csaknem 190 tonna, és a projektum kezdetén az előzetes becsléseink azt mutatták, hogy körülbelül 120 tonnányi ezüstkárász van a tó négyes szektorában. A lehalászás folyamata a projektum végével nem áll le, és tervezzük a folytatását, illetve az év végén a halasítás is megkezdődik. A lehalászás azt eredményezi, hogy napról napra csökken a kifogott hal mennyisége, ami azt bizonyítja, hogy közeledünk az optimális mennyiséghez, és abban is bízunk, hogy a ragadozó halfajok telepítése szabályozni fogja az ezüstkárász mennyiségét – mondta Dobó Márta.

Vinkó Tamás, a Palics-Ludas Közvállalat szakmunkatársa szerint az őshonos halfajok telepítését több alkalommal végzik.

– Szelektív lehalászással, az invazív fajokra fókuszálva az idén eddig körülbelül száz tonna halat távolítottunk el a tóból. Ennek legnagyobb részét, több mint 95 százalékát, az ezüstkárász adja, de más fajokat is kihalásztunk, többek között amerikai törpeharcsát, kínai razbórát és naphalat. A hálókba és varsákba természetesen őshonos fajok is bekerültek, de ezeket azonnal visszaengedtük a tóba. Meg kell említeni a süllőt, amely viszonylag nagy mennyiségben akadt a hálókba, de ponty, vörösszárnyú keszeg, sügér és csuka is került beléjük. Az elmúlt tíz évben a környékbeli tavakban nem történt halasítás. Ebben közrejátszott a víz minősége és az invazív halfajok jelenléte is, de most úgy látjuk, hogy érdemes belefogni. Kezdetben kisebb mennyiségben halasítunk, a tervek szerint süllőt, csukát és egyéb őshonos fajokat telepítünk. A süllők esetében fészkeket is lerakunk. Ezt követően minden évben elvégezzük a halasítást a Palicsi-tó bizonyos szektorában, illetve a Ludasi-tavon is, és egy folyamatos monitoring mutatja meg, hogyan alakul a tó halállományának mennyisége és minősége – mondta Vinkó Tamás.

Marko Stojčić, a projektum konzultánsa a médiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a lehalászás során azt látták, hogy a halállomány összetétele jobb, mint korábban. Arról is szót ejtett, hogy a tó a több pontján is vizsgálják a vizet, és rendszeresen gyűjtik az adatokat, amik segítségével tiszta képet kaphatunk a víz állapotáról.

A városi vezetőség nevében Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai városi tanács megőgazdasággal megbízott tagja nyilatkozott:

– Hálásak vagyunk azért, hogy ez a projektum megvalósulhatott, és azt szeretnénk, ha a közvetlen közelünkben minél több ilyen beruházás történne, mivel ez kifejezetten fontos régió a környezetvédelem szempontjából. A város vezetése azon lesz, hogy a projektnek legyen folytatása – fogalmazott a tanácsos.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás