A globális klímaváltozás hatásai a mezőgazdasági termelők mindennapjaiban is éreztetik hatásukat. Az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, az évszakok váltakozása egyre inkább hirtelenné válik, és egyre nehezebb tervezni. Talán kijelenthetjük, hogy ma már a tél sem olyan, mint korábban, így az őszi vetésű növényi kultúrák termesztése is bizonyos szintű rizikót jelent.
Kiss Árpád, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnöke lapunknak arról számolt be, hogy az idei tél már eddig is szolgált néhány különlegességgel.
– Az ősz kedvezett a talajmunkáknak és az őszi vetésnek. A csapadék elmaradásának köszönhetően a betakarítás időben lezajlott, így a talajt is időben elő lehetett készíteni, és a vetés is időben megtörtént. A repce esetében egy kis késést figyelhettünk meg, csupán az optimális idő végén került sor a vetésre, mert kevés volt a nedvesség a talajban. Ettől függetlenül a repce szépen kikelt. Viszont ennél a kultúránál még nagy gondok lehetnek, mivel elmaradt a hideg, és a repce túlfejlődött. Tudni kell azt, hogy minél fejlettebb a növény, annál nehezebben viseli el az esetleges száraz fagyokat. A repcék dúsak, hatalmasak, viszont az elmúlt időszakban tapasztalható viszonylag nagyobb fagyok hatására itt-ott lekonyultak. Ezt minden bizonnyal túlélik a növények, de látszik, hogy megszenvedik a hideget. A kutya nem ette meg a telet, még sok minden megtörténhet, de ha jönne egy kis hótakaró, az megvédené a repcét – fogalmazott Kiss Árpád.
(Ótos András illusztrációja)
Beszélgetőpartnerünk az olyan klasszikus őszi vetésű gabonáinkkal kapcsolatban, mint a búza és az árpa, elmondta, hogy a vetést a száraz földbe végezték el, ezért a kelés is nehézkes volt, de mivel az idő kedvezett a vetéseknek, helyreálltak és jó állapotba kerültek. Viszont az enyhe december nem maradt negatív következmények nélkül. Megjelentek a különböző betegségek, a gombásodások, a rozsdásodás, és a kártevők is tovább dolgoztak. A gombás megbetegedések ellen a megfigyelő szakszolgálatok javaslatot tettek a permetezésre, a növényvédelemre. Erre rendszerint tavasszal szokott sor kerülni. Szerencsére végül megérkeztek a fagyok, így nem volt szükség permetezésre. Az aszályos időben viszonylag elszaporodtak az egerek is. Kiss Árpád elmondása szerint nem beszélhetünk invázióról, de észrevehető volt a számuk emelkedése. A nyirkos, hideg időjárás azonban nem tesz nekik jót, így bízhatnak abban, hogy számuk tavaszra mérséklődni fog.
– A tavalyi nyár végi, őszi aszály a mai napig érezteti hatását. Tavaszig még nagyon sok hóra, illetve esőre lenne szükség. A decemberi csapadék jól jött, a vetések meg tudtak erősödni, viszont az esőzés nagyon helyi jellegű volt. A csapadékhiány a régió szinte minden részét sújtotta. December folyamán sem mindenhol volt elegendő mennyiségű eső, van olyan hely, ahol négyzetméterenként 100 milliméter hullott le rövid idő alatt, míg máshol csupán 30 – fogalmazott Kiss Árpád, aki azt is elmondta, hogy az időjárás eddigi alakulása egy átlagos évet vetít előre.
Beszélgetésünk végén a parasztegyesület elnöke, aki maga is termelő, elmondta, hogy az elmúlt időszakban nagy változások figyelhetők meg a vetésstruktúrában. Sok éve megfigyelhető tendencia az olajrepce térhódítása, ami úgy tűnik, nem állt meg, az idén tovább növekedett a vetésterülete, amiben a várható magasabb haszonnak van szerepe. Ugyanakkor egyre nagyobb területet foglalnak el a korábban egzotikusnak számító növények, mint például a fekete berkenye, vagyis az arónia. Nagy a változás a parcellák nagyságában is. A kis méretű parcellák egyre nagyobb intenzitással tűnnek el, és bérbeadás, vagy adásvétel nyomán egyre több terület egyesül, ami a gazdatársadalom alapjait változtatja meg.
