Szabadkán számos zenész, zenekar és zeneszerző tevékenykedett, ugyanakkor az egykori Jugoszlávia területén több olyan együttes is ismertté vált, amelyek a szabadkai Ifjúsági Fesztiválon mutatkoztak be. A szabadkai populáris zene fél évszázada című kötet a tavalyi év végén jelent meg Tihomir Mišić több éves kutatómunkájának eredményeként. A kiadványt a közelmúltban a Szabadkai Városi Könyvtárban is bemutatták. A szerző mellett a telt házas könyvbemutató vendége volt Stevan Mačković, a Szabadkai Városi Levéltár igazgatója, valamint Bogomir Mijatović Bogica, a kötet recenzense, akiket a könyvtár munkatársa, Maša Mladenović faggatott. Az alábbi beszámoló a könyvbemutatón elhangzottakból állt össze.
A szabadkai populáris zene fél évszázada című kötet egy weboldalnak köszönheti létét. 2009-ben Tihomir Mišić, Jugoslav Ivić és Branko Kozarić úgy döntöttek, elindítanak egy honlapot, amely a szabadkai könnyűzenével foglalkozik. Elkezdődött az adatgyűjtés, és az évek során hatalmas mennyiségű információ gyűlt össze. A weboldal leírásokat, fotókat, valamint videókat és hangzóanyagokat tartalmaz, és folyamatosan bővül. Mára a Sva ta muzika weboldal több mint egymillió látogatóval büszkélkedhet, és csaknem 950 videót tartalmaz.
Mint hallhattuk, a szabadkai populáris zene története a Patria Hotellel szemben lévő kávézóban, a Loyd kocsmában kezdődött, ahol 1958-ban megtartották az első élő zenés esteket. Ez volt az a hely, ahol a rock’n’roll először otthonra talált a városban. A hatvanas években egyre több helyszínen rendeztek koncerteket, a mai Jadran épületében megtartott egyik fellépésre 1200 belépőjegyet adtak el, ami ma már elképzelhetetlen. Ebben az időszakban a mezőgazdasági célokra használt repülőgépekből, helikopterekből kiszórt szórólapokkal is informálták az embereket a koncertekről. A korszak egyik legmeghatározóbb szabadkai zenekara az 1962-ben megalakult Kometa volt. A hatvanas években és a hetvenes évek elején a helyi zenekarok nem saját szerzeményeket adtak elő, erre csupán néhány próbálkozás volt. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a városban nem működött kiadóház.
A hetvenes években egyre több diszkó nyílt meg, ami negatívan hatott a hangszeres zenére. A hangszeres zene a perifériára, a városon kívüli klubokba szorult. Ebből a korszakból a saját zenét játszó zenekarok közül meg kell említeni az Oktopust, valamint a bajmoki Sonori nevű együttest. A hetvenes évek végén megjelent a punk zene, amely kihatással volt Szabadka zenei életére is, sőt egy időben a város meghatározó irányzata volt.
A nyolcvanas években sok stílus képviseltette magát Szabadka zenei életében. 1985-ben country fesztivált is rendeztek a városban. Ekkoriban a zenekarok száma is magas volt, mindenki saját zenét szeretett volna készíteni, aki ismert három akkordot, önálló szerzeménnyel akart színpadra állni.
A kilencvenes években globális szinten is nagy változások álltak be a rockzenében. Meghalt Kurt Cobain, amivel lezárult a rock’n’roll egyik nagy korszaka, és underground műfajjá vált. A szabadkai kávézókban azonban egyre több koncertet tartanak, a Džukele zenekar Amerika című száma is egy kávézóban hangzott el először. Erős gitáros zeneszíntér alakult ki, például a Gusztáv pincében, vagy a Zvezda kávézóban, emellett a Lifkában is ismerős zenekarok vendégszerepelnek.
A város zenei életében, mint ahogy arra már utaltunk, nagy szerepet játszottak a fesztiválok. Elsősorban az Ifjúsági Fesztivált kell kiemelni, amelyet első ízben 1961-ben rendeztek meg. Az első két évben lokális karaktere volt, helyi zenekarokkal és zenészekkel. Két év után azonban kiszélesedik, ugyanis a szervezők rájöttek, hogy a rendezvénynek lokális jellegű fesztiválként nincs jövője. A harmadik évben a fesztivál az egész Jugoszláviában népszerű slágert is adott, Zdenko Runjić Vrbe című szerzeményét. Zdenko Runjić országszerte ismert zeneszerzővé vált, többek között Oliver Dragojević slágereit is ő írta. Az Ifjúsági Fesztivál 30 év után megszűnt, viszont 2011-ben Lengyel Gábor és munkatársai feltámasztották, és 2012 óta újra megrendezik szerényebb keretek között.
A felszólalók mindezek mellett kiemelték, hogy napjainkban a zenészek számítanak a szabadkai zenei színtér legelismertebb szereplőinek, példaként említették Földi Jenőt, Nikola Jagert, Miroslav Jovančićot, Bunford Gábort és Lajkó Félixet. Emellett szót ejtettek a dalszerzőkről is, akik közül kiemelkedik Lévay Szilveszter, akinek Fly, Robin, Fly című szerzeménye világslágerré vált.
