Az embereknek egyértelműen nincs pénzük – hallhattuk a szabadkai bolhapiac árusaitól, akik közül a gyenge kereslet miatt többen is felteszik maguknak a kérdést, hogy meddig tudják fenntartani vállalkozásukat.
A kereslet elmaradása következtében az árak inkább lefelé mozognak (Fotó: Gergely Árpád)
Ma már nyoma sincs a bolhapiaci nyüzsgésnek, amelyet korábban nap mint nap tapasztalhattak a vásárlók. Az ember ma már nyugodtan sétálhat az asztalok között, nem kell folyamatosan arra koncentrálnia, hogy éppen kinek a lábára lép rá, vagy kinek az aurájába ront bele akaratlanul is. A járvány miatt kialakult határhelyzet miatt a magyarországi vásárlók eltűntek, és szemmel láthatóan a belföldi vásárlók sem a bolhapiacon szeretnék elkölteni kevés pénzüket.
Bolhapiaci körsétánkat az egyik, főleg ruhaneműket árusító csarnokban kezdtük. Az első általunk megszólított eladó kérdésünkre elmondta, hogy a kereslet az árucikkeik iránt „semmilyen”. A vásárlói 90 százalékát a Magyarországról érkezők tették ki, akik a rendkívüli állapot elmúltával, amikor újra megnyithattak a piacok, azonnal visszatértek a szabadkai bolhapiacra, segítve ezzel a vállalkozások fennmaradását. A vírushelyzet romlása miatt azonban ma csak a belföldi vásárlókra számíthatnak, akik beszélgetőpartnerünk szerint csak sétálgatnak és nézelődnek, de nem vásárolnak. Az árustól emellett azt is megtudtuk, hogy az árucikkek ára hosszú ideje változatlan.
A magyarországi élelmiszerek beszerzésével nincs gondjuk a viszonteladóknak (Fotó: Gergely Árpád)
Következő interjúalanyunk elmondása szerint olyannyira nincs munkájuk, hogy az árusok egész délelőtt keresztrejtvényeket fejtenek és a telefonjukat babrálják. Ő maga ruhaneműket árul, és már napok óta nulla dináros forgalma van. Elmondása szerint azokat a ruhaneműket, amiket korábban ezer dinárért adott, most 500 dináros áron sem tudja értékesíteni. Azt is megtudtuk, hogy több bérlő is úgy döntött, hogy csak hétvégente pakolja ki az áruját, mivel feleslegesnek érzik, hogy a hét minden napján kint álljanak. Az árusok emellett panaszkodtak a koronavírus-járvány miatt behozott intézkedésekre is. Mint mondták, képtelenség tartani az emberek közötti előírt kétméteres távolságot, ráadásul annak ellenére, hogy kötelező a kéz- és lábfertőtlenítés, a piacon nincs kézfertőtlenítő kihelyezve, és lábfertőtlenítők sincsenek a bejáratoknál. A piac működtetőivel szemben azt is kritikaként rótták fel az árusok, hogy a bérleti díjat maradéktalanul megfizettetik velük, annak ellenére, hogy a vezetőség is tisztában van a forgalmukkal.
Isten hozta a kisbajmoki bevásárlóközpontban – nemcsak a vásárlókat, a nézelődőket is (Fotó: Gergely Árpád)
A zöldség- és gyümölcsárusok között találkoztunk egy különböző fűszereket árusító fiatalemberrel, aki kérdésünkre elmondta, hogy korábban az eladott termékeik 80 százalékát a magyarországi vásárlók vették meg. Ők egyszerre nagy mennyiségű töröttpaprikát, Vegetát vásároltak, ami automatikusan nagyobb bevételt jelentett, mint a szerbiai vásárlók esetében, akik általában kis mennyiséget vásárolnak. Beszélgetőpartnerünk egy érdekességre is felhívta a figyelmünket – korábban a szombat volt a legforgalmasabb napjuk, a magyarországi vásárlók elmaradása óta azonban vasárnap a legnagyobb az érdeklődők száma.
A zöldségárusok elsősorban a hazai vásárlókra számíthattak korábban is, de az ő forgalmuk is lecsökkent (Fotó: Gergely Árpád)
Utunk az elsősorban Magyarországról származó élelmiszereket, kozmetikumokat árusító csarnokban folytatódott. Itt először egy olyan hölggyel elegyedtünk szóba, aki Németországból szerzi be az árut. Ő korábban is elsősorban a belföldi vásárlókra támaszkodott, viszont az utóbbi időben elmondása szerint a hazai vevők száma is lecsökkent. Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy több asztalt is bérel, és az egyéb költségekkel együtt havonta körülbelül ezereurós kiadása van, amit ilyen kereslet mellett nem tud huzamosabb ideig kifizetni. Elmondása szerint vannak tartalékai, tehát még egy ideig tudja biztosítani a megszokott kínálatot, viszont új árut nem tud beszerezni, hisz a Németországba való utazás feltételekhez kötött.
Utolsó beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy nyugdíjkiegészítésként foglalkozik magyarországi termékek árusításával, és amióta 15 évvel ezelőtt elkezdte ezt a foglalkozást űzni, azóta nem volt ilyen rossz a kereslet. Mint mondta, az árusok nagy része nem dolgozik a hét minden napján, van olyan is, aki két napot dolgozik, majd három nap zárva tart. Ami az árakat illeti, elmondta, hogy egy ideje változatlanok, sőt a forint árfolyamának az euróhoz viszonyított gyengülése következtében bizonyos termékek olcsóbbak lettek. Ő heti egy alkalommal megy beszerzőútra Magyarországra, és ez nem ütközik nehézségekbe, csupán annyi a különbség a korábbi utakkal szemben, hogy a határon megmérik a lázát.
