Vasárnap Járekon, a II. világháború utáni haláltábor emlékhelyénél főhajtásra és közös imádkozása gyűltek össze a temeriniek, hogy megemlékezzenek a haláltábor német és magyar áldozatairól. Imát Szungyi László plébános, megemlékező beszédet Csorba Béla publicista, a VMDP elnöke mondott. Emlékeztetett arra, hogy 2006 óta minden esztendőben leróják kegyeletüket a koncentrációs tábor csaknem hatezer felnőtt és ezer gyermek áldozata előtt. Köztük több mint kétszáz magyar előtt is.
– Mára már eltörölték a kollektív bűnösség elvének gyalázatos háború végi és utáni rendelkezéseit, elsősorban a vajdasági magyarság huszonöt éves makacs küzdelmének köszönhetően. Közismert, hogy a temerini magyarok ennek a küzdelemnek kezdettől fogva az élén jártak. Az emlékhely nem kis mértékben a VMDP-nek is köszönhető, és méltó keretek között fel lett avatva (idén májusban – a szerz megj.). Ám a tábor magyar áldozatainak emlékét mintha ki akarták volna törölni a történelemből. Említés sincs róluk az emléktáblákon. Egyelőre figyelmeztető felkiáltójelnek szánva a VMDP egy egyszerű fakeresztet állított a márványkereszt mellé, de más lépéseket is tenni fog a magyarok teljes értékű kegyeleti jogának érvényesítése érdekében – mondta Csorba Béla.
A kivonuló temeriniek nevében a VMDP, a VMSZ és az I. helyi közösség az emlékkeresztnél és az új fakeresztnél elhelyezték a kegyeletadás és emlékezés koszorúit, a fakereszten elhelyezték a Szabadkai Magyar Főkonzulátus koszorúját is.
