Sok a panasz
Megtartotta sorrendben 14. ülését az Első Helyi Közösség tanácsa. Napirenden szerepelt a 2017. évi pénzügyi jelentés megvitatása és elfogadása. Ide tartozik az, hogy elfogadás előtt kikérték az ellenőrző bizottság véleményét, ám mivel az nem ült össze, a tanács ez nélkül fogadta el a jelentést, amit a könyvelő terjesztett be. A helyi közösség belső számláján 6.901.000 dinárral rendelkeztek, amelyből az összkiadás 6.900.000 dinár volt. A legnagyobb tétel a kommunális karbantartásra vonatkozik (szemét elszállítás, a helyi közösség központjának a takarítása).
Beszámoltak az idei évi farsangi felvonulás megszervezésének kiadásairól is, ami 58. 750 dinárra rúgott, ez tartalmazza a plakátok készítésének, a zenekarnak, a forralt bornak, teának, a fánk készítés alapanyagainak költségeit. Döntöttek arról is, hogy az idei évi Illés-napi ünnepség megszervezését az elnökkel az élen egy háromtagú bizottság végezze. A helyi közösség pénzügyi tervében egymillió dinár szerepel az ünnep megszervezésére.
A tanácstagok a helyi közösség területén tapasztalt és sokasodó problémákról, és azok lehetséges megoldásáról is vitáztak. Panaszkodtak, hogy a központban levő kerthelyiség (terasz) elfoglalja a kerékpárutat, sokfelé a füves területeken parkolnak a teherautók, teli van szeméttel az egykori Fontana előtti sáncárok, szörnyű állapotban van a park és a benne levő tavacska, sok az illegális szemétlerakat… A gondokról a tanácselnök is tárgyalt a napokban a polgármesterrel. Arra a megállapodásra jutottak, hogy a problémák megoldását a közművállalattal és a felügyelőségekkel közösen kell megoldani.
****
Locsolkodás
A húsvéti locsolkodás szokása ismert a környező országokban is. Mint oly sok hagyomány, ez is többféle eredetre vezethető vissza: ősi pogány és keresztény elemek keverednek benne. A tavaszi termékenységkultusz életvíz-jelképével fonódhatott össze a kereszténység elterjedésével a keresztvíz szimbolikája, hiszen a kereszténység kezdetétől húsvétkor keresztelték meg a felnőtt megtérőket. A szentség kiszolgáltatása során az emberek vízbe, folyóba, tóba merítkeztek, vízhiányosabb helyeken pedig leöntötték őket.
A szokást sok helyen tréfásan is magyarázták. Úgy tartották, először azokat a jeruzsálemi asszonyokat locsolták le vízzel, akik Jézus feltámadásának hírét hozták. A hitetlenkedő férfiak így akarták elnémítani és észhez téríteni a fehérnépet, hogy ne beszéljen badarságot. Mindez természetesen kedves kis kósza legenda. Annyi azonban bizonyos, hogy az asszonyok érzékeny és hitre fogékony lelkét az erősebbik nem racionális „hideg zuhanya” azóta sem tudta befolyásolni. Szerencsére.
Húsvét alkalmából a temerini Szirmai Károly MME idén is locsolkodást szervez a régi hagyományok szerint. Az egyesület férfi tagjai népviseletbe öltözve, lovas kocsin, nótaszóval húsvéthétfőn reggel 7 órakor indulnak a Tájház elől és meglátogatják a város lányos házait, ahol zeneszó mellett meglocsolják a lányokat, jó egészséget, sok örömet, boldogságot kívánva nekik.