A bácskossuthfalvi temetők tulajdonjoga a helyi közösséget illeti, fenntartásukról a Standard Kommunális Közvállalat gondoskodik. Natkai Gábortól, a falu közművesítési feladatokkal megbízott illetékesétől megtudtuk, hogy két református, két katolikus és a ma már műemlék jellegű zsidó temető karbantartását végzik a munkásaik.
A bácskossuthfalvi katolikus temető és a kápolnája (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– 1988-ban épült fel a falu ravatalozója a mára köztemetőként használt, helyi körökben csak keleti református temetőként emlegetett sírkertben. A faluban új sírok csak itt nyithatók – tudtuk meg Natkaitól, aki elmondta azt is, hogy a Standardnak nincs arra vonatkozó jogköre, hogy rokonok, hozzátartozók híján, az egyébként 30 évre kötött bérleti szerződés lejárta után a nem gondozott régi márvány síremlékeket eladja. Idővel persze ezek a sírhelyek elgazosodnának, ezért ilyen esetben a munkásaik tisztán tartják őket. Abban az esetben, ha valakinek a nyughelye nincs márvánnyal vagy más szilárd anyaggal megjelölve, és idővel tönkremegy a fejfa, akkor több évtizednyi érdektelenség után a sírhelyre ismét temetnek.
– Évente átlag 80 halott van a faluban. A temetésért szimbolikus összeget, 1300 dinárt kérünk, a megfelelő helyiségekkel ellátott, télen fűtött halottasház használata ingyenes. Az utóbbi időben a katolikus kápolnát sem használjuk ravatalozásra, de fenntartjuk az állapotát – hallottuk Natkaitól.
A bácskossuthfalvi református sírkertekkel kapcsolatban Móricz Árpád lelkésztől megtudtuk, hogy évtizedekkel ezelőtt történt meg a temetők államosítása, ekkor a falu múltjában jelentős szerepet játszott egyének síremlékei átkerültek a templomkertbe.
– Ez sajnos a mai napig egy jogilag tisztázatlan lépés, hiszen annak idején az egyház a 7 hektárnyi területen fekvő temetőit 5 holdnyi termőföldre cserélte. Ennek a számunkra egyértelműen veszteséges cserének a háttere ma már feledésbe merült, illetve ennek rendbe tételére az adminisztrációs lépések a mai napig váratnak magukra – hangsúlyozta a lelkipásztor.
PACSÉRON MÉG SZOKÁS A VIRRASZTÁS
A pacséri református temető (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Pacséron a pravoszláv temető mellett két református – keleti és nyugati – sírkertben és egy katolikus temetőben történik a temetkezés. A faluban – csupán néhány vajdasági településhez hasonlóan – néhai id. Csete K. István püspök úr közbenjárásának köszönhetően a 40-es években nem államosították a sírkerteket. Egy évben körülbelül 25 temetés van, és Pacséron a mai napig él a temetést megelőző estén a virrasztás szokása. Ekkor az egyház tagjai szeretetszolgálatként, funerátor vezetésével énekelnek, imádkoznak a gyászolók vigasztalására – tájékoztatott Csányi Erzsébet lelkésznő.
– Egészen 2005-ig háztól temettünk, de a társadalmi elvárások változásával egyre nagyobb igény mutatkozott egy ravatalozóra, és mivel a temetőink egyházi tulajdonban vannak, a református egyház magára vállalta a ravatalozó megépítését. Az épületet a Pacséron működő valamennyi felekezet használja – mondta a lelkésznő, akitől megtudtuk azt is, hogy a református sírkertekben a régi, 50 évre vonatkozó szabályok vannak érvényben a sírhelyek megváltásával kapcsolatban. A községi előírás szerint ha valaki 5 évig nem gondozza a sírhelyet vagy 8 évig megszakításokkal teszi, akkor az eladható. Ezt persze igyekeznek körültekintően kezelni, ha lehetséges, a hozzátartozókat felkeresve.
A lelkésznő elmondta az is, hogy a félreértések és az esetleges sérelmek elkerülése érdekében vagy a szomszédos sírokban tett bárminemű károk kivédése végett is, minden kisebb-nagyobb építkezéssel, a sírhelyen történő változással kapcsolatban várják a hozzátartozók jelzését. Sokat jelent, hogy az egyházközség számíthat a helyi közösség segítségére a szemét, vagyis a régi koszorúk, elhervadt virágok és a gyom elszállításában. A síremlékek, sírkövek készítésekor keletkező építési hulladékot a hozzátartozók kötelesek elvitetni a temető területéről.
A pacséri katolikus temetőben a márvánnyal nem jelzett sírokra gondozás híján 20 év múltán lehet ismét temetkezni. A karbantartási munkálatokat az egyház a sírbérletekből befolyt pénzből, napszámosokkal végezteti el, illetve halottak napja környékén a helyi közösség közreműködésére is számíthatnak. Tóth József atya Pacséron évente átlag 4, Bácskossuthfalván pedig 26 alkalommal tart gyászszertartást.
