Az utóbbi napokban Topolya és Kishegyes község búzaparcelláit nagymértékben megtámadta egy gombás betegség. Korábban is észlelték, de nem tűnt igazán veszélyesnek a rozsda. Mivel a szakemberek figyelmeztetésének dacára vegyszeresen kevesen védekeztek ellene, most gyors tempóban kezdett terjedni. Barcsik Márta növényvédő szakember, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa elmondta, hogy a napokban bejárták a terepet, és a búza esetében gombabetegségeket, a kelésben lévő kukoricánál a barkók, míg a napraforgónál a sároshátú gyászbogár kártételét észlelték.
– Az őszi búza komolyabb kórokozói közül a rozsdagombák, a vörösrozsda (Puccinia recondita f. sp. tritici) és a sárgarozsda (Puccinia striiformis) az úgynevezett biotróf szervezetek közé tartoznak. Ezekre általánosságban jellemző, hogy a fiatal szöveteket kedvelik, ezért a növény frissen képződött szerveit, a zsenge leveleket azonnal megtámadhatják. Felszaporodásuk – a jelenlegihez hasonló kedvező körülmények között – rendkívül gyors. Az egyes levélemeletek fertőződésdinamikájában általában nincs nagy különbség. Gyakran a teljes lombozat egyszerre fertőződik meg. A sárgarozsda a korábbi tapasztalatok szerint időnként váratlan járványos fellépésével okoz kellemetlen meglepetést a növénytermesztőknek. Éppen az alkalmi fellépése miatt ellenállóság-nemesítés nem folyik ellene, ezért nem ismertek rezisztens fajták – mondta el a növényvédő szakember, majd hozzátette, hogy a Szerbiában vetett búzafajták egyike sem ellenálló a betegséggel szemben, és hasonló a helyzet az Európában vetett fajták esetében is. Barcsik Márta elmondta, hogy gyorsan kell reagálni, ugyanakkor a vetés taposása nélkül most már csak drónnal vagy repülőből juttatható ki a vegyszer. Korábban sok esetben észlelték az árpa hálózatos levélfoltossága (Pyrenophora teres) előfordulását is, ami ellen többnyire sikeresen védekeztek a gazdálkodók.
A szakembertől megtudtuk, hogy több tényező állhat ezeknek a betegségeknek a terjedése mögött. A redukált talajművelés, amit egyre többen alkalmaznak, szintén hozzájárulhat, amellett, hogy az érzékelhető klímaváltozás nyomán az időjárási körülmények is kedveznek a gombabetegségek terjedésének, valamint a rovarok szaporodásának.
A most kelő, illetve sok esetben már négy–hat leveles állapotban lévő kukoricánál a barkók kártételét észlelték, a napraforgót pedig a sároshátú gyászbogár, a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) népes családjának egyik leggyakoribb faja károsítja. A rovar talajban élő lárvái a növényvédelmi szakirodalom szerint kárt tehetnek a csírázó növények gyökerének elrágásával, míg maguk a rovarok a kikelő növényeket rágják meg. A napraforgót károsító rovarfajok elleni védekezést már vetés előtt, a talaj-előkészítést megelőzően el kell kezdeni, hiszen a talajban fejlődő polifág rovarok lárvái, a pajorok (cserebogarak lárvái), a drótférgek (pattanóbogarak lárvái) és az áldrótférgek (alkony- és gyászbogarak lárvái) a gyökerek megrágásával, károsításával jelentős mennyiségű csíranövényt is el tudnak pusztítani. A napraforgót károsító gyászbogarat nem véletlenül nevezik „sároshátúnak”. A rovar szürke színe és rücskös felszíne a talajéhoz hasonló. Emellett a páncéljának mirigyei ragasztót termelnek, amelybe tartósan beleragadhatnak apró földszemcsék. Ha a bogarat megzavarja valami, azonnal megdermed, és ilyenkor szinte megkülönböztethetetlen a törmelékkel borított talajtól.
A búza, az árpa és az olajrepce a betegségektől, kártevőktől eltekintve szépen fejlett. Az árpa után már a búzánál is megjelentek a kalászok. A repce pedig még talán sosem volt ilyen ígéretes ezen a tájon. Az embermagasságú ültetvények alsó szintje már elvirágzott, de a teteje még sárgul. Betakarításkor gondot is okozhat a túl sűrű, robusztus növényzet.
Nyitókép: Ígéretes az idei repcetermés Topolya és Kishegyes község területén is (Tóth Péter felvétele)
