Topolyán a Művelődési Ház kiállítótermében mutatták be Mák Ferenc művelődéstörténész, irodalomtörténész Cicelle virágoskertjének díszei – Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken (1867–1920) című kötetét, amely a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg. A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság szervezésében zajló rendezvény alkalmával a szerzővel Berényi Emőke, a kötet szerkesztője és Pastyik László recenzens beszélgettek.
Mák Ferenc kiemelte, hogy a kiadvány a több éven át folytatott kutatásai elsődleges célját foglalja össze, vagyis hogy a történelmi Magyarország déli területein a török hódoltság megszűnését követően Trianonig is kialakult önálló, a saját törvényei szerint fejlődő, a közéletet alakító, a tudományt építő magyar kultúra, és nem csupán a népi kultúra kibontakozását lehet nyomon követni.
– A történelem iránti szeretetemet a családomból hozom magammal, ott szembesülhettem először olyan témákkal, amelyeket nyilvánosan, különösen egyetemi körökben tabutéma volt emlegetni. Szeretettel emlékszem néhai tanáromra, Mészáros Sándorra is, aki ugyan nyilvánosan leszidott, de rávezetett, hogy bizonyos fogalmakkal, témával kapcsolatban mely kiadványokat vegyem a kezembe. Az évek alatt körülbelül 700 olyan nevet számoltam össze, akiknek a személyisége, munkássága, publikációja jelentős értéket képvisel ma is. Vidékünkön hosszú időn keresztül a gimnáziumokba központilag helyezték ki Pestről a szaktanárokat, és valamennyi tanintézménynek kötelező volt évkönyvet megjelentetnie, amelyben a tanároknak publikálási kötelezettségeik voltak. Ez pedig a mai időkben élők számára is bizonyítja, hogy milyen magas szinten működtek például a tanintézmények a kiegyezést követően – hangzott el egyebek mellett a könyvbemutatón.
Mindezt Pastyik László is megerősítette: igen gazdag tudományos és polgári élet zajlott a Trianont megelőző időszakban is vidékünkön. Erről tanúskodnak például az újságokban, folyóiratokban megjelent cikkek, tanulmányok, valamint más kiadványok, amelyeknek egy-egy példányát ma is meg lehet találni az Országos Széchényi Könyvtárban. Csakhogy ennek tényét és a gazdag polgári kultúrát a kommunizmus időszakában egyértelműen tagadták hivatalos körökben. Ezt az elvet képviselte többek között Szenteleky Kornél is, akinek a nézetét egyebek mellett Mák Ferenc is tételesen tudja cáfolni.
– A kötet alapanyagát Mák Ferenc rengeteg kutatómunkával gyűjtötte össze, így például a Határon Túli Magyarok Hivatalában töltött évei úgy teltek, hogy munkaidő után a könyvtárba vette az irányt. Ez így ment 18 éven át, és gyakran összefutottunk mint kutatók. Szerencsére az elektronikus kommunikációs eszközök megjelenése előtt nem túl terjengősen, de mindenről írtak elődeink – tette hozzá Pastyik László, aki arról is szólt, hogy nagyon gazdag forrásanyagot szolgáltat többek között a zombori Bácska Megyei Közérdekű Közlöny, a bácskossuthfalvi születésű Papp Dániel írásai, a 70 éven át megjelenő nagybecskereki Torontál napilap cikkei, illetve a Fehértemplomi Állami Gimnázium Értesítője.
Berényi Emőke kiemelte, hogy különösen közel állt hozzá az a rész, amelyben a szabadkai gimnáziumról olvasott.
– A kiadványt egyedivé teszi az a rengeteg idézet, ami miatt, bevallom, akadtak vitáink Mák Ferenccel. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ilyen fókuszban, a művelődéstörténeti összefüggésekre ennyire tételesen rálátva senki más tollából nem találkozhattunk volna. Értékes kortörténeti kiadvány, ritka kincs született a könyv megjelenésével – mondta egyebek mellett Berényi Emőke a topolyai könyvbemutatón. A rendezvényen elhangzott, hogy Mák Ferenc a Bács-Bodrog és a Torontál vármegyére vonatkozó kutatásai után a szlavóniai magyarság múltjával kapcsolatos adalékokat tervez megjelentetni könyv formájában.
Nyitókép: Mák Ferenc Cicelle virágoskertjének díszei című könyvének topolyai bemutatója (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
