Gyér termés sárgabarackból, körtéből

Bácskossuthfalva és Pacsér gyümölcsöseiben alig szüreteltek sárgabarackot és kajszit, különösen a korai fajtákat. A remélt bő termés 80 százalékát még tavasszal elvitték a fagyok. Fábrik Attila, a bácskossuthfalvi Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének elnöke elmondta, hogy a körtével és a birsalmával is körülbelül ugyanez a helyzet.

– A fák nagy része a virágzás teljében volt, amikor a fagykár bekövetkezett. Igyekeztünk a faluban füstöléssel védekezni, de a több napon át tartó hűvös hajnalok kifogtak rajtunk. A szilvafák is érintettek voltak, de szerencsére nem drasztikus mértékben. Csakhogy a szilvát a virágzás óta többféle betegség is támadja, és azok számíthatnak kielégítő termésre, akik időben felismerték a kórokozó támadását, és hatékonyan tudtak ellene védekezni – kezdte a beszélgetést Fábrik Attila, akitől megtudtuk azt is, hogy a szilvatermés jónak ígérkezik azokban a gyümölcsösökben, ahol sikerült a megfelelő időben a megfelelő védekezést alkalmazni. Egyébként a szilva egyik komoly kártevője a szilvadarázs, valamint a gyümölcs elhullásával járó gombás megbetegedések is utolérhetik a fákat.

– A gyümölcsészettel foglalkozóknak ma már több lehetőségük van megbirkózni a kihívásokkal. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező termelők tanácsai mellett a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársaihoz is fordulhatnak segítségért. Manapság, ezekben az extrém meleg napokban úgynevezett stresszgátló szerekkel kell kezelnie a szilvát annak, aki szép külsőt, azaz étkezési minőséget szeretne termelni. Aki inkább cefrébe szánja, annak nem feltétlenül kell rá gondot fordítania – hallhattuk, és a Rizling elnöke azt a tapasztalatát is megosztotta, hogy az utóbbi időben több szilvafa is egyszerűen kipusztult a környéken.

– Az extrém meleggel járó nyarak sincsenek jó hatással a fákra, de ami az utóbbi időben különösen gondot okoz, az a monília. Konkrétan látszik a gyümölcsösben, hogy melyik fát érte el kisebb mértékben a permetezőgép, azoknak a növényeknek a friss hajtását szinte 60 százalékban megtámadta. A monília persze nemcsak a szilvát bántja, hanem a meggyet, a cseresznyét és a kajszit is – tette hozzá Fábrik Attila, aki azt is megjegyezte csendesen, hogy a gyümölcstermelők az utóbbi években már nem is nagyon merik kiszámolni, hogy mennyi pénzt fordítanak a vegyszerek megvásárlására és a permetezésre. E nélkül viszont a hibrid növények nem teremnek, vagy ki is pusztulnak.

– Egyre többen hangoztatják, hogy a régi gyümölcsfajták mennyivel ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Egyedül a faggyal szemben nem tudják felvenni a harcot. Ezt magam is igazolni tudom, hiszen az én gyümölcsösömben is van olyan régi barackfa, amit egyáltalán nem permeteztem, és nincs semmi baja, a monília sem tett benne kárt. Ugyanúgy a régi meggyfafajtáknál is ez a helyzet, mindenféle vegyszeres védekezés nélkül nagyon szépen teremnek az oltványokkal ellentétben – hallhattuk, mint ahogy azt is, hogy Bácskossuthfalva bortermelői vegyes szőlőtermésre számíthatnak, hiszen a virágzás idején csapadékos napok voltak, ami pedig kedvezett a lisztharmat és a peronoszpóra terjedésének, és sok helyen hiábavalónak bizonyult a permetezés is ellene.