Farsang farkán, az elmúlt hétvégén, két topolyai szervezésben is vidám hangulatú, táncos-zenés mulatozással búcsúztatták a telet. A Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat rendezésében farsangi álarcos felvonulást követően több misztériumjáték, szertartásszerű esemény is zajlott, a Kodály Zoltán MMK jóvoltából pedig hagyományos farsangi táncházakat tartottak.
Húshagyó kedden megjelenő írásunkban immár csak múlt időben emlékezhetünk meg a farsangi mulatozásokban főszerepet kapott nagybőgőről, ugyanis a hangszert már „eltemették” a húshagyó keddi mulatozást idéző szombati összejövetelen a topolyai Nagyapáti civil szervezet tagjaiból és barátaiból álló szerepjátszó, maskarába bújt farsangolók. Elődeink társas összejöveteleken, játékos formában, közösségi összefogással törekedtek a tél és a tavasz küzdelmének jelképes megjelenítésére, a tél búcsúztatására. Topolyán a nép a második világháború végéig őrizte elevenen a farsangi népszokásokat. A farsangi időszak végén, a farsang „farkán” – farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyó kedden – elevenedett meg a legtöbb népszokás.
A mozgalmas utolsó napokban a vigasságé volt a főszerep, az emberi bolondságok elemi erővel törtek fel, jegyezte le dr. Borús Rózsa néprajzkutató a Topolya népszokásai című kötetében. Az előkészületek már ún. kövércsütörtökön megkezdődtek, de az igazi vigadozás farsang vasárnapjának délutánján vette kezdetét. Ekkor voltak a bálok, az álarcos csoportos felvonulások, eljegyzések és lakodalmak.
Egy-egy társaság, utca népe fogott össze, öltött fel házilag készített jelmezt, tudjuk a néprajzkutató feljegyzéseiből. A Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat csaknem egy évtizede ápolja, élteti, népszerűsíti a farsangi népszokásokat a topolyai közösség életében, az idei évadban immár másodízben farsangi álarcos felvonulást is rendeztek. Bár a felvonulók ugyan kevesebben voltak mint a tavalyi alkalmi rendezvényen, becsléseink szerint az idén is mintegy száz helybéli hagyományőrző: tanító és kísérőik társaságában a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola diákjai, hozzátartozóik társaságában a Nikola Tesla iskola diákjai, a Bambi több topolyai tagozatának óvodásai és nevelőik, a Topolya községi Nyugdíjas Egyesület képviselői, az Orchidea, a Nefelejcs és a Tulipán kézimunka csoportok tagjai csatlakoztak a vidám menethez, amely a Rendezvények teréről indult, majd a Fő utcán vonulva érkezett a topolyai tájházba. A felvonulók kolompokkal, fedőkkel, vasdarabokkal nagy csörömpölést csaptak a tél „megfélemlítése” érdekében. A tájházban a farsangot jellemző sajátos forgatókönyvek szerint több szertartásszerű esemény, misztériumjáték zajlott le. A megjelenteket több mint ötszáz fánk, valamint forralt bor, tea várta.
A rendezvényen többek között a rossz, a gonosz jelképeként megnyilvánuló ún. kiszebáb égetésének szokását, valamint az ún. bőgőtemetés hagyományát is felelevenítették. Az utóbbi a folytatásban, az egykori farsangi bálokat idéző összejövetelen is megjelent, ahol már a topolyai szervezők Bácskossuthfalváról, Bácsfeketehegyről érkezett baráti szervezeteinek tagjai is megjelentek. Megtudtuk: régi magyar szokás szerint frissen sült fánkkal várták a farsangi bálba érkező vendégeket, ezt az étket finom vacsora követte, majd következtek a műsorszámok. Először versenyjellegű, tizenkét maskarába bújt személy jelmezbemutatóját láthatták a mulatozók, azt értékelte a bírálóbizottság. Első helyezett lett Bodor Eszter cigány asszonyként, második díjazott Mészáros Tünde gonosz tündérként, a harmadik pedig az öregasszonyt megjelenítő Bús Judit. Két vigaszdíj is gazdára talált: a gésaként felvonuló Erdélyi Éva és a skót szoknyás úr, Erdélyi László érdemelte ki azokat. Minden díjazott topolyai. Ezúttal is felvonult egy lakodalmas menet. Az est egyik kedvelt műsorszáma volt a menyasszonytánc és a lopás, sőt a siratóasszonyok is bevonultak, majd a farsangi mulatság a bőgőtemetéssel zárult.
