Topolya Község Fejlesztési Társulása az idén áprilisban is pályázatot írt ki a Föld napja alkalmából, amelynek egyik kedvezményezettje, csakúgy mint a korábbi években az Arcus Környezetvédő Egyesület lett. Sihelnik József, az Arcus szakembere elmondta, hogy a korábbiaktól eltérően ezúttal nem szemétszedési akciót szerveztek, hanem úgy gondolták, hogy a pályázaton elnyerhető 10–15 ezer dinárt egy hosszabb távú projektbe fektetik. Az egyesület körülbelül hetven madárodút gondoz, tart számon, és azt vették észre, hogy nyári szállásként a denevérek is előszeretettel használják ezeket. Ennek oka elsősorban az, hogy a városunkban nincs kellő mennyiségű odvas fa.
Az egyes számú odú, amelyen jól láthatóak a szellőzőnyílások (Fotó: Benedek Miklós)
Éppen ezért az Arcus úgy döntött, hogy denevérodúkat készítenek, amiket utána kihelyeznek a város négy pontjára, a Nyugati temetőbe, a Kálváriánál lévő epresbe, a városi parkba, és a tó partján lévő Kiss Lajos-kastély melletti területre. Viszonylag nagyméretű lapos odúkról van szó, amelyek nemcsak nyári szállásra, hanem szülőkolóniák létesítésére is alkalmasak, viszont téli szállásra nem, ugyanis ahhoz vastagabb falú odúra lenne szükség. Ezek az odúk speciálisan a denevérek számára lettek megtervezve, madarak nem tudják használni, mivel a bejárati nyílás az alján van, és talán a méhek és a darazsak is elkerülik majd. Városunkban legalább négyféle denevér él, a rőt korai-, a szürke hosszú fülű, a közönséges törpe- és a kései denevér, viszont nem zárhatjuk ki a tavi denevért és egyéb fajokat sem, hisz községünk ebből a szempontból nincs kellően feltérképezve, mivel Szerbiában mindössze négy szakember tevékenykedik ezen a téren. Sihelnik arról is beszélt, hogy ezek az emlősök rovarokkal táplálkoznak, és az egész országban fokozottan védett státusszal rendelkeznek.
Az Arcus ezzel az akciójával is igyekszik megőrizni városunk denevérállományát, viszont ez sem tudja pótolni a természetes odúkat, de szerencsére az elhagyatott házak és például a templom padlása tökéletes hely a szaporodásukhoz. Az odúkat az egyesület tagjai készítették el körülbelül egy hétvégén, így a pályázaton megnyert pénzösszeget teljes egészében az alapanyagok beszerzésére tudták fordítani. Sihelnik reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az odúk nem tűnnek el egyik napról a másikra, mint ahogy az többször megtörtént a madárodúk esetében, és legalább tíz évig tudják rendeltetésszerűen használni.
