Az amerikai adminisztráció várhatóan ismét jóváhagyja a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kérelmét az ellene bejelentett szankciók érvényesítésének elhalasztására – nyilatkozta Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója a Pink Televíziónak. Kiemelte azonban, hogy legfeljebb 30 napos halasztásról lehet szó. A kérdésre viszont, hogy hivatalosan is megerősíti-e a szankciók elodázását, nem válaszolt az országos szolgáltató első embere, csak annyit mondott: „lesznek még halasztások a szankciót illetően”.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a szankciókat az orosz többségi tulajdonjog miatt érvényesítenék a NIS ellen. Az intézkedést még az amerikai választások előtt harangozta be az akkor hivatalban levő vezetés, és január végétől érvényesítették volna. Az új amerikai kabinet azonban elfogadta az első, 90 napos halasztásra vonatkozó kérelmet, és március 28-ig késleltette a NIS elleni szankciók bevezetését. A kőolajipari vállalat újabb halasztást kért az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalától (OFAC). A kérelmet ismét támogatta a szerb és a magyar állam is.
Bajatović szerint először is meg kellene változtatni a NIS tulajdonjogi struktúráját, majd ez alapján kérelmezni kellene, hogy a vállalatot töröljék az OFAC szankciós listájáról. Ez azonban nem lesz könnyű – hangsúlyozta a Srbijagas igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a NIS tulajdonát illetően a kisebb részesedők mellett a szerb állam tulajdonjoga csaknem 30 százalékos, az orosz Gasprom 11 százalékos részesedést tud magáénak, a szankciók alá eső, szintén orosz Gazprom Neft viszont 46 százalékos többségi tulajdonjogot élvez.
A Srbijagas igazgatója kiemelte, hogy a NIS tartalékai leghamarabb szeptemberben fogynak el, így addig még megoldható a probléma. Ami viszont addig is gondot jelenthet, az a devizamennyiség, amely az üzemanyag-behozatal miatt elfolyik a Szerb Nemzeti Bank tartalékaiból. „Megtaláljuk mi a módját annak, hogy áthidaljuk a gondokat: ahelyett, hogy a devizát a központi bankban tartalékoljuk, átutaljuk abba az államba, ahonnan érkeznek majd a kőolajszármazékok” – mutatott rá egy lehetséges megoldásra Bajatović, miközben elmondta azt is, hogy ezzel a külföldi gazdaságokat erősítik.
Egyébként a NIS az egyetlen olyan vállalat Szerbiában, amely kőolajtermeléssel, -átdolgozással és az ehhez kapcsolódó kutatásokkal foglalkozik, ahogyan egyedüli cégként termel földgázt is. A szakma és a politikum az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozta, hogy a szankciók nemcsak Szerbia, de a régió energiabiztonságát is veszélyeztetnék.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
