Az országunkban megtermelt tojásmennyiséget elsősorban a hazai piacon értékesítik, mintegy 1,7 milliárd tojást évente – írja a biznis.rs. A portál által megszólaltatott szakértők szerint nincs szükség áremelésre az ünnepek előtt. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a képzett és minőségi terméket előállítók miért nem szállíthatnak az uniós piacra. Az emberi fogyasztásra szánt tojás tekintetében ugyanis még mindig nem hozták összhangba az országunk rendelkezéseit az Európai Unió szabályozásával. Így a kiviteli lehetőség egyelőre kizárólag a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) csatlakozó államokra korlátozódik – mondta a szakportálnak Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztéssel és -feldolgozással megbízott egyesületének titkára.
A baromfitenyésztés még mindig produktív a hazai állattenyésztés többi ágazatához viszonyítva – emelte ki a titkár. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy nincs hova fejlődni, de a tenyésztőink megfelelő képesítésekkel rendelkeznek a csirkehús és a fogyasztásra szánt tojás termelésére, és minőségi termékekkel látják el a piacot. Tavaly novemberben a Szerbiai Gazdasági Kamara már tett lépéseket annak érdekében, hogy az ágazatra vonatkozó rendelkezések egy részét összhangba hozzák az uniós szabályozással – mutatott rá a szakember, aki szerint a madárinfluenza miatt az európai piacon jelenleg nagy a kereslet a csirkehús és a tojás iránt is.
Budimović elmondta, hogy jelenleg a kivitelt illetően a legnagyobb probléma állatorvosi jellegű. Pontosította, hogy a rendelkezések elsősorban a szalmonella-ellenőrzés eljárásában különböznek. A termelők érdeke, hogy a tanúsítványokat összhangba hozzák, hisz a CEFTA országai is megtették ezt, így jelenleg ez a korábban jövedelmező piac sem teljesen nyitott a szerbiai tojástermelők előtt – mutatott rá az eltérő elemzéseket követelő rendelkezések hátrányira a szakember.
Az árat illetően kiemelte, hogy azt elsősorban a termelési feltételek és az olyan alapköltségek határozzák meg, mint a villanyáram ára. A jövedelmező termeléshez minőségi fajtákra van szükség, megfelelő takarmányt kell biztosítani, és energiára van szükség – hangsúlyozta Budimović. Elmondta, hogy a nagyobb termelők alternatív energiaforrásokban gondolkodnak, és sokan napelemeket szereltetnek fel a tenyészeteikben. Elsősorban azokban az objektumokban teszik ezt, ahol a csirkék és a tojás miatt állandó hőmérsékletre van szükség. A megfelelő feltételek biztosítása miatt a csirketenyésztők nagy energiafogyasztók – magyarázta a szakember.
Ennek ellenére nem gondolja, hogy a húsvét közeledtével a tojást meg kellene drágítani. A termelés ugyanis folyamatos, a baromfitenyésztésnél alkalmazott biotechnológiai módszerek pedig az elmúlt időben jelentősen fejlődtek a területeinken – mondta a Szerbiai Gazdasági Kamara titkára. Hangsúlyozta, túlléptük azokat az időket, amikor a tojáshiány miatt az ünnepek előtt áremelkedésre kellett számítani. Van elég tojás, így nincs mivel indokolni az áremelést – nyomatékosította a szakember.
Nyitókép: MTI
