2024. július 17., szerda

Miért nem magyar nyelvű a végzés?

Kérdések és megjegyzések a kishegyesi helyi járulékkal kapcsolatban

A helyi hozzájárulásból kibetonozott egyik utca (Fotó: Papp Imre)

Az első negyedév leteltével a földművesek nemrégiben vehették kézhez a kataszteri jövedelem utáni helyi járulékról szóló végzést, amellyel kapcsolatban több megjegyzés érkezett, és kérdések is megfogalmazódtak. Ezekre kértünk választ Baranyi Szilárd községi pénzügyi osztályvezetőtől.

• Az első megjegyzés az volt, hogy helyi hozzájárulásról lévén szó, miért nem lehetett magyar nyelven megírni az értesítést?

– Vissza is kérdezhetnék, hogy ki mikor kapott utoljára magyar nyelven bármilyen adóvégzést? De természetesen foglalkozunk ezzel is, annak ellenére, hogy tudomásom szerint egyetlen magyar önkormányzatban sincsenek magyar nyelvű végzések. Meggyőződésem, hogy sikerül ezt a gondot megoldani.

• Miért hivatkozik a végzés a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Hivatalos Lapjára?

– A helyi hozzájárulásról szóló határozataink a JSZK idején, annak törvényei értelmében születtek, ezért kell erre hivatkozni. Egyébként tudni kell azt is, hogy a törvények addig vannak érvényben, amíg hatályon kívül nem helyezik őket, vagy amíg újabbak nem születnek. Vannak olyan törvényünk is, amelyet még a JSZSZK (Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) idején hoztak meg, s míg nem születik újabb, csak erre hivatkozhatunk.

• Az egyik megjegyzés arra vonatkozott, hogy a befizetési határidőt miért nem dátum szerint, pontosan írták be a végzésbe.

– A befizetés időpontját is az erre vonatkozó határozat szabja meg, és a végzésben is ezt kell megismételni.

• Egyes vélemények szerint ez esetben is alkalmazni kell a büntetőkamatot, ha valaki késik a befizetéssel.

– Az az igazság, hogy ezt szerettük volna megkerülni, de nem lehet. Az adókról szóló törvények végrehajtására vonatkozó utasítás nem tesz különbséget egyetlen adónem között sem, vagyis vonatkozik a helyi járulékra is. Ezt nem mi, hanem az ország parlamentje dönti el.

• A megjegyzések szerint ki kellett volna mutatni, hogy a búzának melyik átlagára alapján határozták meg a kataszteri jövedelmet.

– Az adatot a Tartományi Árutartaléktól kaptuk. Nekünk ez esetben állami szerv adatát kell használnunk, és nem vehetjük figyelembe egyik vagy másik malom adatait. A jövedelmet tehát a búza 2008-as ára alapján határoztuk meg (mivel a végzés tavaly fogalmazódott meg, az előző évit kellett alapul venni), és mi eszerint is jártunk el. Sajnos való igaz, hogy a tavalyi ár ezzel szemben valamivel alacsonyabb volt, de ez majd csak a jövő évi végzésben fog megmutatkozni. Talán nem árt megjegyezni, hogy ezeket eddig is fizették a földtulajdonosok, együtt mindennemű adóval, amit azután az adóhivatal utalt át. Most ez kikerült az adóhivatal hatásköréből. A földművesek tudják például, hogy vízlecsapolási illetéket is külön fizették. Országos szinten döntöttek erről is, és talán jobb, hogy az emberek tudják, mikor mit fizetnek.