Bácsi Gábor, a kishegyesi önkormányzat mezőgazdasági és gazdasági osztályának vezetője (Fotó: Lakatos János)
Kishegyesen az állam több mint 3000 hektár megművelhető földdel rendelkezik, és erre a földmennyiségre licitáltak a múlt héten a helyi gazdák. Az árverést a község szervezte a mezőgazdasági minisztérium megbízásából. Bácsi Gábort, a kishegyesi önkormányzat mezőgazdasági és gazdasági osztályának vezetőjét az árverésről és az állami földekről kérdeztük.
– Kishegyes község területén 3472 hektár megművelhető állami föld van, ez a terület lett bérbe adva. Az árverés első fordulója a múlt héten zajlott, és kizárólag helyi gazdák vehettek rajta részt. A kishegyesi, a szikicsi és a bácsfeketehegyi kataszteri községeken élő gazdák licitálhattak a saját községükben lévő parcellákra. Bejegyzett gazdasággal kellett, hogy rendelkezzenek, ami után fizetik a nyugdíjbiztosítást, cégek esetében pedig a székhelyüknek kellett a község területén lenni. A község nagy, mezőgazdasági vállalatai közül csak a kishegyesi Agri Romagna vehetett részt az árverésen, mert a szikicsi vállalatnak nem a községben van a székhelye, a bácsfeketehegyi viszont nem fizette be a tavalyi bérleti díjat. Ők kb. 650 hektár állami földet béreltek, és mivel az árverés időpontjáig nem fizették be az előző időszak bérleti díját, a mezőgazdasági minisztérium nem engedélyezte számukra, hogy részt vegyenek rajta.
* Mennyi föld talált bérlőre az árverésen?
– Egy gazdaság maximum 50 hektár földet vagy egy parcellát bérelhetett, függetlenül attól, hogy jogi- vagy magánszemély. Az 50 hektár összetevődhetett több kisebb parcellából is, viszont egy adott parcella területe lehetett több is, mint 50 hektár. Az árverés első fordulójában az összes megművelhető állami föld 93 százaléka talált bérlőre. A megmaradt 7 százalékot az árverés második fordulójában fogjuk kiadni, ami valószínűleg őszre lesz.
* Hogyan értékeli az árverés első fordulóját?
– Azt gondolom, hogy a helyi gazdák elégedettek lehetnek. Az indulóár 14 820 dinár volt, ez a behajtott bérleti díjak átlaga volt. Tudni kell, hogy az elmúlt árverésen nem csak a helyi gazdák licitálhattak, és a nem községbeliek nagyon felverték az árat, viszont nem fizették be a bérleti díjakat. A mostani árverésen kilicitált átlag ár 15 539 dinár lett, és magasabb árat csak néhány parcelláért kellett fizetni. Aki pályázott és komolyan gondolta, annak sikerült földhöz jutnia. Igaz, nem kis kötelezettséget vállalt magára, aki most földet bérelt. Az első évi bérleti díjat előre ki kellett fizetni, őszre pedig be kell fektetni. Arra még felhívnám a termelők figyelmét, hogy a bérbe vett állami földeket nem lehet bérbe adni. Ez törvényellenes és komoly következményei lehetnek.
