Itt még folyik a búza aratása (Fotó: Lakatos János)
Az árpa aratása befejeződött, és búzát sem igen lehet már találni a kishegyesi, a bácsfeketehegyi és a szeghegyi határban. Búzát 3882 hektáron, árpát 1288 hektáron termesztettek, tavaszi árpával és zabbal együttesen mintegy 200 hektárt vetettek be. A hozamok – ahogyan Bácsi Gábor községi gazdasági és mezőgazdasági osztályvezető fogalmaz – a közepestől egy kicsit gyengébbek.
– Árpából átlagban 3,7 tonna termett hektáronként. E kultúra esetében tapasztaltuk leginkább a megdőlést, ami a szemek aszalodását eredményezte. A búza hozama még nem végleges, számításaink szerint 4 tonna feletti, azzal, hogy hihetetlenül nagy különbségek vannak: a bácsfeketehegyi birtokon például egyes parcellákon a hozam meghaladta a 6 tonnát is, de voltak olyan parcellák is a községben, amelyeken alig termett 3 tonna. Azt kell ismét mondani, hogy aki teljes argotechnikát alkalmazott, talajelemzést végzett, annak az idén is megvolt a hektáronkénti 5,5–6 tonnás hozama. Ha tehát lenne pénzük a földműveseknek, az átlag lehetne 5 tonnán felüli is. Ezért lenne szükség a területalapú támogatásra, hogy legyen mit befektetniük vetéskor. Az államnak ez szerintem megtérülne és a termelőknek is jól jönne, mert nyilvánvaló, hogy 5 tonnán aluli hozam nem kifizetődő – mondta Bácsi Gábor.
Az idén is ugyanolyan helyzet volt a búza árával kapcsolatban, mint a korábbi években.
– Minden évben aratás előtt megkezdődik a propaganda, hogy túl sok a búza, ilyen meg olyan betegségek támadták meg, rossz a minősége... Persze mindez azért történik, hogy minél alacsonyabb legyen a felvásárlási ár. Az idén is először 8,5–9 dinárt kínáltak, most meg egyesek már 13–15 dinárt is adnának érte. Ebben az a legrosszabb, hogy a termelők a végsőkig ki vannak szolgáltatva a piaci spelulációknak. Az agrotechnika feladata az időjárási viszontagságok ellensúlyozása, a piaci kilengések ellensúlyozása viszont az állam feladata lenne. Például azzal, ha megoldódna végre a közraktározás kérdése, és a termelő nem kényszerülne azonnal eladni a termést, csak akkor amikor már kialakul a végleges ár. A másik sokat emlegetett dolog a termés minősége. A feldolgozók erre való hivatkozása képmutató, mert utána egyszer sem a minőség alapján fizetnek. Ha valaki valóban minőséget akar, annak a vetés előtt kell megmondania, milyen óhajai, elvárásai vannak. Akkor a termelő is tudná, hogy milyen fajtát vessen, milyen agrotechnikát alkalmazzon, de ehhez hozzátartozna az is, hogy pontosan megmondják a felvásárlási árat – nyilatkozta az osztályvezető.
A szakember szerint lehet, hogy a folyamatos bizonytalanság miatt őszre sokan elállnak a búza vetésétől, viszont kérdés, hogy mi mást vessenek, hiszen sűrű vetésre a vetésforgó miatt is szükség van.
