Tíz éve támogatja a Robert Bosch Alapítvány az úgynevezett Teodor Heuss-programot, amely a közép-kelet-európai, kelet-európai és újabban közép-ázsiai egyetemi hallgatók számára készült, a személyiségépítés és a fiatalok által fontosnak tartott témakörökben. Az idén két részből áll a talákozó: az első felében az egyik csoport a személyi identitás kérdéseivel, a másik a globalizáció által felpörgetett idő témakörével foglalkozik.
– Tíz éve szervezzük ezeket a találkozókat, és több szemináriumot tartunk különféle országokban minden nyáron. Ezek tematikus beszélgetések, a részvevők pályázat útján jelentkezhetnek rájuk. Két hetet töltenek a táborban. Jelenleg az identitással foglalkozunk. A többség persze azonnal a nemzeti identitásra gondol, mi azonban a személyiség kiépítését is fontosnak tartjuk, vagyis a komplex identitás kialakítását. Minket, fiatalokat például rengeteg közös téma köt össze, nem csak a nemzeti hovatartozás vagy a pártpolitikai identitás. Számunkra az a legfontosabb, hogy áthidalva a különbözőségeket megtaláljuk egyéni és közös értékeinket. Az egyénre és az identitásra fókuszálunk – hallottuk Katja Siegtől, a tábor egyik programjának vezetőjétől.
A táborvezető szerint azért fontos az identitás minden társadalmi vonatkozásának megvizsgálása, mert mindannyiunk valakinek az öccse, bátyja, húga, nénje, szülője, nagyszülője. A lényeg – mint mondják – az a dolog, amit a tábor után megváltoztathatónak tartanak majd, és ami mellett kiállnak az újvidéki programépítő beszélgetések után.
– Arról van szó, hogy körüljárjuk az egyéniségépítés kérdéseit, de az is fontos számunkra, hogy az identitás nemzeti vonatkozásban kinek fontos. A résztvevők 18–25 évesek, németül kommunikálnak, de a legfontosabb, amit az itteni beszélgetésekben kinyilvánítottak, hogy felkészültek a rájuk váró feladatokra – mondta Sandra Topalovszki, a tábor egyik társszervezője.
A táborozás másik témaköre a felpörgetett idő. Darijo Višnjević vezeti a tábornak ezt a részét, s – mint mondja – a fiatalok is észlelik ezt a felpörgést.
– Nemcsak az idő kérdés, hanem a rohanó tempó is, amelyet rendszerint elfogadunk. Mi itt németek, magyarok, bolgárok, ukránok, üzbégek, kazahok, szerbek és horvátok vagyunk, akiknek az a fontos, hogy az életben ki, hol és mikor tudja kialakítani egyéni „óráját”. Ez mutathatja meg ugyanis, hogy ki, mikor, milyen mértékben tud részesévé válni a változásoknak, mi az, amit megítélése szerint meg kell tennie a közösség érdekében, milyen globalizált ütemet fogad el, úgy, hogy időközben megtartja a maga ütemét is – vélekedik Darijo Višević, az időbeosztással foglalkozó csoport horvátországi vezetője.
A fiatalok a jövő héten Újvidéken vendégeskednek, és a konkrét programok kidolgozását vitatják meg.
